Tavaly a lakásbiztosítások átlagos éves díja 17,1 százalékkal 66,1 ezer forintra nőtt, a fogyasztóbarát otthonbiztosításokért ennél közel 22,1 százalékkal kevesebbet, 51,5 ezer forintot kellett fizetni. A kárráfordítások 2024-ben számottevően nem változtak, így tavaly decemberre a díjak növekedési üteme 2022 év végéhez viszonyítva meghaladta azokat – közölte az MNB. A márciusi lakásbiztosítási kampány ismét lehetőséget biztosít a szerződések felülvizsgálatára – hívták fel a figyelmet.
A hazai lakott ingatlanok teljeskörű (ingatlan és ingóság) lakásbiztosításainak éves átlagdíja tavaly év végére 17,1 százalékkal, 66,1 ezer forintra nőtt 2023. IV. negyedévéhez képest, miközben a kárráfordításszintje nem változott számottevően. Ezen belül a budapestiek 63,6 ezer, míg a fővároson kívüliek – átlagosan jóval nagyobb alapterületű ingatlanaik után – 66,5 ezer forintnyi díjat fizetnek – olvasható az MNB 2024. IV. negyedévi Lakásbiztosítás-indexében.
A teljeskörű (ingóság + ingatlan) megkötött Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja 22,1 százalékkal kedvezőbb a lakott teljeskörűen biztosított ingatlanok éves átlagdíjánál, míg kárráfordítása 19,7 százalékkal magasabb. Ez összességében a biztosítottaknak 53,7 százalékos ügyfélelőnyt jelent az egyéb piaci termékekkel összevetve.
A rögzített, azonos biztosítási összeg (70 millió Ft) mellett vizsgált átlagdíjakat tekintve a tavalyi év első félévében a díjnövekedést visszafogta a 2024. márciusi lakásbiztosítási kampány, azaz azonos biztosítási fedezetet alacsonyabb díjon kaphattak az ügyfelek. A III. negyedévtől azonban kisebb növekedés látható, azaz magasabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora biztosítási összegű ingatlant, mint az év első felében. Egy 70 millió forint biztosítási összegű ingatlannál közel 18 ezer forinttal olcsóbb volt az MFO termékek átlagos éves díja.
Országosan egy év alatt átlagosan 21 százalékkal emelkedett az egy négyzetméterre jutó átlagos biztosított négyzetméterár, ami így 501 ezer forint lett. Ez az egy négyzetméterre jutó érték Budapesten 31 százalékkal magasabb, mint az országos átlag, s 659 ezer forintot tett ki.
A biztosítási összeg a piacon tavalyi év folyamán 32,3 százalékkal emelkedett, ami jóval meghaladja a díjemelkedés ütemét, így javult az otthonbiztosítások ár/érték aránya.
A biztosítók adatszolgáltatása alapján darabszám tekintetében egy év alatt 1,1 százalékos növekedés látszik, így 3,26 millió lakásbiztosítási szerződés van a piacon, ami közel 35 ezer darabbal magasabb a 2023-as értéknél. A lakott növekedés (19,5 ezer) döntően az ingóságokhoz kötött lakásbiztosításokhoz kapcsolódott, a nem lakott ingatlanok biztosításai 15,5 ezerrel nőttek. Ezen felül a piac állománydíja is bővült 17,2 százalékkal, így 2024 végén meghaladja a 192 milliárd forintot. A 28 milliárd forintos állománydíj bővülés mögött 16 százalékban a díjnövekedés, 1,2 százalékban a volumen növekedés látszik.
E számok az átlagos díjváltozást mutatják, az egyes szerződések eltérően is módosulhattak. Ha egy ügyfél sokallja díját és/vagy nem elégedett a szolgáltatással, szerződéses évfordulóján, illetve a 2025-ben ismét sorra kerülő márciusi lakásbiztosítási kampány alkalmával van lehetősége kedvezőbb biztosítás kiválasztására, átszerződésre. Jó választás lehet az MNB védjegyével ellátott MFO, amely elektronikus, gyors ügyintézést, önrész és felesleges kiegészítők nélküli ajánlatot is jelent. A lakásbiztosítási piacon az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Több, mint 22 ezer káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve az ezekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot.
Az országszerte pusztító viharok májusban közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.
2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.
Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot. Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.
A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.
Forrás: Világgazdaság
Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.
A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.
Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része - 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.
Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.
Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a casco-biztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.
A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.
A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.
A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése mind az egyéb biztosítási termékek esetében, mind pedig a tájékoztatás és a kapcsolattartást illetően - a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.
A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”
Forrás: OrientPress Hírügynökség
A saját lakásukban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, meg az albérletben lakók kevésbé elővigyázatosak: csak 52 százalékuknak van lakásbiztosítása - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.
Saját lakás vagy albérlet?
A magyar piacra jellemző, hogy sokan laknak saját tulajdonú ingatlanban: a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 77 százaléka lakik saját vagy részben saját tulajdonú lakóingatlanban, 12 százalékuk a szülők vagy más rokon kezében lévő lakóingatlanban él, és mindössze 8 százalék lakik bérleményben - emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért és működésfejlesztésért felelős vezetője.
Az életkor előrehaladtával egyre többen döntenek a saját tulajdonú ingatlan mellett: a 40 évnél fiatalabbak esetében 63 százalék, a 40 éves korosztályban 82 százalék, míg az 50-es korosztályban már 88 százalék ez az arány. Ebből adódóan a bérlemény aránya egyre kevésbé jellemző az idősebbeknél: a 40 évnél fiatalabbak 15 százaléka él bérelt lakóingatlanban, a 40 és 50 év közöttieknek az 5 százalékára, az 50 év felettieknek pedig csak a 3 százalékára igaz ez.
A kutatásból az is kiderül, hogy a lakóingatlan-bérlés elsősorban a fővárosra jellemző, itt 20 százalékos volt a bérelt lakóingatlanban élők aránya. A legtöbben, 34 százaléka a megkérdezetteknek 50-74 négyzetméteres ingatlanban él, 75-99 négyzetméteren már csak 25 százalék tölti a mindennapjait. A válaszadók közül egyébként a budapestiek élnek a legkisebb területen: a fővárosban átlagosan 64 négyzetméteresek az ingatlanok, míg a falvakban már 100 négyzetméter az átlag. A falvak esetén 92 százalék él családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 20 százalék.
A saját lakást jobban féltjük
A felmérés felemás képet fest a lakásbiztosítási hajlandóságról. Összességében a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, ugyanakkor például a harmincas korosztályban csak 73 százalékos volt a lakásbiztosítási lefedettség, míg a 40 évnél idősebbek esetében már 89 százalékos.
A felmérés szerint a saját lakóingatlanban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, a lakóingatlant bérlőknek azonban alig több mint a fele - 52 százaléka - kötött lakásbiztosítást. Pedig a bérelt lakásoknál is szükség van biztosításra: sokszor a lakást kiadó tulajdonos ugyan köt biztosítást az ingatlanra, de az esetenként az ingóságokra nem vagy nem feltétlenül nyújt fedezetet - mondta Kaszab Attila.
Bár a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, a piaci adatok szerint ez alacsonyabb. Összességében azonban a kutatásból is látszik, hogy a lakástulajdonosok és bérlők döntő többsége fontosnak tartja biztosítással védeni az ingatlant- tette hozzá a szakember.
A felmérés szerint a 30-as éveikben járók több mint ötöde, 22 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő 3 évben lakóingatlant vásárolna.
A szakember kiemelte, hogy mivel a jelenleg bérelt lakóingatlanban élő fiatalok többsége saját tulajdonba költözik a későbbiekben, akkor már szinte elengedhetetlen lesz a lakásbiztosítás, különösen, ha hitelből finanszírozzák a saját lakóingatlan megvásárlását.
A kutatásból az is kiderül, hogy a természeti csapások bekövetkezését a biztosított lakóingatlanban élők valószínűbbnek tartják. 60 százalékuk számít felhőszakadásra, míg a lakásbiztosítás nélkülieknek csak a 47 százaléka tart ettől. A lakásbiztosítással rendelkezők 57 százaléka rendkívüli hőséget, 29 százalékuk pedig az orkán erejű szelet is valószínűnek tartja.
Mi alapján választunk?
Kaszab Attila elmondta, hogy a tudatosság terén továbbra is van tér a fejlődésre. A K&H Biztosító felmérése szerint ugyanis a lakásbiztosítással rendelkezők mindössze 28 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen megnézi a lakásbiztosítási ajánlatokat. A megkérdezettek 38 százaléka azt mondta, hogy ugyan nem veti össze évente az ajánlatokat, de azért néha felméri a piacot. Emellett jelentős, 24 százalékos volt azoknak az aránya, akik a biztosítás megkötése óta soha nem válogattak a lakásbiztosítási ajánlatok között, ráadásul a budapestieknél kiemelkedő, 31 százalékos volt ezen arány.
Forrás: Pénzcentrum
A hét eleji viharral kezdetét vette a nyári, viharos időszak: a kedd délutáni viharos időjárást követően több mint 4 ezer bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. Az év május-augusztus közötti periódusában történik a legtöbb kár az ingatlanokban: 2010 és 2015 között, a május-augusztusi hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a hazai biztosító társaságok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az adatokat pénteken.
Az országot május 24-én elérő vihar elsősorban Budapesten és környékén, Pest megyében, a Dunántúlon – elsősorban a Dél-Dunántúlon -, Bács-Kiskun megye területein, Jászberény, Hatvan és Szolnok környékén okozott jelentősebb károkat.
A legtöbb bejelentés a vihar, illetve a beázások miatt történt, de az erős villámtevékenység miatt gyakoriak a villámcsapások okozta elsődleges, illetve másodlagos károk, valamint a jégverés okozta sérülések is. Több helyről jelentettek az erős, hirtelen széllökések következtében kidőlő fák miatti rongálódásokat az ingatlanokban. A több mint 4 ezer, eddig bejelentett kár becsült értéke 400 millió forint.
A biztosítók adatai szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka Magyarországon a május elejétől augusztus végéig tartó időszak. Jellemzően ilyenkor fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményről történik bejelentés, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 122 ezer bejelentés történt.
2010 és 2015 között a május-augusztusi időszakokban összesen 885 ezer, lakossági ingatlanokban esett kárt rendeztek a biztosítók, a kifizetés értéke megközelítette a 67 milliárd forintot.
Forrás: Biztosítási Szemle
A biztosítási kockázatok idén már a terrorcselekményekből származó sérülésekre, megbetegedésekre is kiterjednek - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) utasbiztosítási bizottságának elnöke az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
A közelgő franciaországi labdarugó Európa-bajnokságról kérdésre válaszolva elmondta, hogy Franciaország biztonságos úti célnak mondható. Hozzátette azonban, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium által vezetett nem javasolt országok listáján szereplő országokra a biztosító társaságok jelentős része nem nyújt semmilyen védelmet.
Horváth Péter szerint az elmúlt években fejlődött a magyarok biztosítási tudata, ugyanis a kiutazók 50 százaléka már köt biztosítást, főként azok, akik több napra és távolabbi úti célra utaznak. Az Európán kívüli utazásoknak pedig már szinte mindegyikét biztosítják.
Hangsúlyozta: az utasbiztosítás kiválasztásánál az ügyfélnek figyelembe kell vennie a poggyásza értékét, a repülőgépekről való átszállások számát, hogy hány napra utazik, illetve, hogy az úti célként választott országban milyenek az árak.
Forrás: VG
Viharkárok, amiket biztosan nem fizet ki a biztosító
Sokaknak csalódás lesz a vihar utáni kártérítési összeg, hiába van biztosításuk – jelezte az első kárbejelentési roham után a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. Kiderült, sokan elbukják a tetőtérben, vagy az ingóságokban keletkezett százezres károkat, mert az idő közbeni vagyongyarapodásra a tulajdonos nem terjesztette ki a biztosítása fedezetét.
Nagyüzem van a biztosítási alkuszoknál is, megállás nélkül érdeklődnek a viharkárosultak, hogy szerződésük alapján, milyen kártérítésre számíthatnak. A CLB-nél tudakozódóknak csaknem a fele csalódottan távozik az ügyfélszolgálattól, rendre kiderül ugyanis, hogy a remélt összegnek csupán a töredékét fogja kifizetni a biztosítójuk. Egészen egyszerűen azért, mert sok tételt nem tartalmaznak a régebbi szerződések, megújításra, aktualizálásra pedig nem gondoltak időközben az emberek – magyarázza Németh Péter, a cég értékesítési igazgatója, a kárbejelentési dömping első napjának tapasztalatai alapján.
A szakértő példaként említi az elmúlt napokban a nyitott ablakon keresztül bezúdult esőben tönkrement drága laptopot, a villámcsapás okozta áramszünet miatt leolvadt hűtő tartalmát, a vízzel elöntött garázst, a jégverte kerti bútorokat, vagy akár az újonnan beépített tetőtérben, melléképületekben keletkezett károkat, amelyekre a biztosító esetleg be sem fogadja a kárigényt. Legalábbis azoktól az ügyfelektől biztosan nem, akik nem terjesztették ki a biztosításaik fedezetét az időközben történt fejlesztésekre, ingósági extra gyarapodásokra. Ezeken most nagyot lehet bukni. És ez igaz minden tételre, amely nem szerepel a szerződésben – magyarázza Németh, leszögezve: ez egyáltalán nem a biztosítók hibája. A társaságok ugyanis bizonyos értékkövetést maguk is végrehajtanak, ami azt jelenti, hogy például a 20 évvel ezelőtti tévéket egy átlagos mai forgalmi értéken beárazzák a kártérítéshez, de más értékgyarapodást – mint a fent felsorolt esetek – nem kalkulálhatnak be maguktól, azokat utólag be kell vetetni a szerződésekbe, ha azt akarjuk, hogy fizessen rá a biztosító – magyarázza Németh. A szerződések megújítása az esetek többségében nem eredményez jelentős díjemelést, hanem a korábbinál jóval szélesebb körű szolgáltatást. Az értékkövetésnek ilyenkor, a vihar utáni zárszámadáskor van felbecsülhetetlen fontossága és értéke – állítja tapasztalatok alapján.
Tavaly a viharkárokra összesen csaknem 1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, s a meteorológiai előrejelzést figyelve idén is erre a nagyságrendre lehet készülni. De a külföldi híradások komoly árvizekről, elzárt kis falvakról, földcsuszamlásokról és emberáldozatokról szólnak, így ha ezek a viharok is elérik hazánkat, komolyabb problémával is szembenézhetünk – vélik a CLB-nél.
Forrás: CLB
Többet utaznak a magyarok, ezért több utasbiztosítást is kötnek. A terrorveszély is a biztosítások kötésére ösztönözheti az ügyfeleket, akik egyre jobban szeretik a kiegészítő termékeket.
Tovább nőhet az idén az utasbiztosítások díjbevétele – állítják a piaci szereplők. Tavaly a piaci becslések szerint 11 milliárd forintot fizettek ki a magyarok utasbiztosításokra, az idén Karsai Mária, a Groupama utasbiztosítási szakértője további 10 százalékos növekedésre számít. Az egyik fő oka ennek, hogy egyre többet utaznak a magyarok külföldre, tavaly például a KSH adatai szerint a magyar állampolgárok összesen 6,4 millió többnapos külföldi utazáson vettek részt, ezek során 40 millió napot töltöttek az országhatáron kívül, ez 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az utasbiztosítást pedig általában nyaralásra, üdülésre kötik, tehát a többnapos utak számának növekedése a biztosítási piacra is kedvezően hat.
A családok elsősorban azért utaznak többet külföldre, mert javul az anyagi helyzetük. Ez alapján az idén további bővülés várható: a reálbérek emelkedése az alacsony infláció, az szja-csökkentés és a béremelések nagyobb üteme miatt magas. A családok a jegybanki adatok szerint is egyre vagyonosabbak, elvileg nincs akadálya annak, hogy többet utazzanak.
A külföldi turizmust azonban az idén kétségkívül a terrorfenyegetettség is befolyásolja. A Vienna Life szakértői szerint ez kettős hatással lehet a piacra. A veszély arra késztetheti a családokat, hogy visszamondják az utazásaikat, ugyanakkor pont az aggodalom az, ami a korábbinál többeket rávehet arra, hogy biztosítást kössenek. Hogy egy valós terrorcselekménynél mit ér az utasbiztosításuk, az viszont bizonytalan. Sok biztosítónál ugyanis a terrorcselekményeket kizárhatják a biztosítási fedezetekből, vagy csak részleges térítést ígérnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy fölösleges a biztosítás. Reputációs okok miatt a biztosítók többsége általában humánusan áll hozzá az áldozatokhoz, és segíti az ilyen helyzetben bajba jutottakat, téríti például a kórházi kezeléseket. Lehetetlen küldetést azonban nem vállalnak, nem juttatják például haza az utasokat, ha a reptereket lezárják.
Az utasbiztosítások díja általában naponta, személyenként néhány száz forint. A biztosítók előszeretettel használják a „naponta egy kávé/sör ára” frázist viszonyítási alapként. Általános tendencia viszont, hogy a legolcsóbb termékek helyett egyre többen választanak prémium kategóriás biztosításokat. Ezt tapasztalják a Vienna Life-nál és az Allianznál is. A háttérben az állhat, hogy a kiutazások között egyre több a családi vakáció, a gyerekekre pedig szeretnek a szülők komolyabb biztosítást kötni. A tavaszi-őszi városnézős időszakban, amikor főleg felnőttek utaznak, az alacsonyabb díjú biztosítások a kelendőbbek.
Az alapbiztosítások mellé egyre többen kötnek kiegészítőket. Az autóval utazók szívesen kötnek asszisztenciabiztosítást, de népszerűek az extrém sportokra szóló kiegészítések is. Lehet egyébként kifejezetten strandolásra optimalizált biztosításokat is kötni, amelyek mindenféle vizes sportokra kínálnak fedezetet, és vannak olyan kiegészítők is, amelyekkel az európai egészségbiztosítási kártyához vagy egy bankkártyához kapcsolódó egyszerűbb utasbiztosítást egészíthetnek ki az utazók.
Forrás: Világgazdaság
Kössenek a táborozni induló gyerekre pár száz forintos utasbiztosítást, különben százezrekbe kerülhet, ha valakit külföldön akár kisebb baleset ér – figyelmeztet mindenkit a biztosítási szakértő.
Tanulók ezrei indulnak többnapos külföldi osztálykirándulásokra gyakran úgy, hogy az aprólékosan, gondosan összeállított programból és útipoggyászból csupán az utas- vagy baleset-biztosítás hiányzik. Ez a szülők, utazás- és táborszervezők figyelmetlensége, mit több, felelőtlensége – hívja fel a figyelmet Németh Péter, CLB független biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója.
Szerinte igencsak meglepte a szülőket a napokban egy budapesti iskola testnevelő tanára, aki a külföldre tervezett kirándulást megelőző szülői értekezleten kijelentette: fel sem szállhat a buszra az a gyerek, akinek nem lesz az indulásig utasbiztosítása. A tanár elmagyarázta: nem akar kockáztatni, nem szeretné, ha pár száz forinton múlna egy sérült gyerek gyors, szakszerű és teljes orvosi ellátása.
Volt már olyan eset a pályafutása alatt – mondta a tanár –, hogy egy törött kart csak azért nem operáltak meg helyben, mert a több százezer forintos beavatkozásra nem volt pénzügyi fedezet, nem volt biztosítás. Begipszelték a gyerek karját, s hazaküldték operáltatni azzal a megjegyzéssel, hogy itthon minél előbb kapja meg a szükséges beavatkozást, mert csak akkor lesz teljes a gyógyulás.
Jó lenne, ha erre mindenki ügyelne, mert akár maradandó károsodással is végződhet egy baleset, ha nem érnek haza időben a gyerekkel – hangsúlyozta Németh Péter. Az alkusz több példát is tud, amikor viszont a súlyos sérülés miatt nem lehetett a beteget szállítani, helyben kellett megműteni, s mivel nem volt biztosítása, a több százezer forintos számlát az itthoni címére postázták.
Végül be is hajtottak a pénzt, mert ezen a téren a külföldi egészségbiztosítók nem ismernek tréfát, s az utolsó fillérig könyörtelenül bevasalják az orvosi beavatkozás költségeit. Akkor is, ha a család teljes vagyona rámegy.
Németh az éppen kezdődő nyári táborok jobbnál jobb – és egyre költségesebb – kínálata mellől is hiányolja a biztosítást, amit akár feltételként is szabhatnának, vagy helyben kötéssel segíthetnének a szervezők. A szakértő nem vonja kétségbe senki rátermettségét és hozzáértését, ám a profizmus hiányát mutatja, hogy erről a kérdésről rendre megfeledkeznek.
Az alkusz szerint még mindig kevesen gondolnak arra, hogy egy itthoni baleset ellátása és a kórházi kezelés ugyan nem kerül plusz pénzbe, de a súlyosabb eseteket követő rehabilitáció horribilis pénzt emészt fel, amire már csak egy baleset- vagy a külföldi utakon az utasbiztosítás nyújt fedezetet – akár több millió forintig is. Tapasztalatok szerint a szülők számára már csak a bajban derül ki, hogy az alanyi jogon járó tanulóbiztosítás a töredékét sem fedezi annak a költségnek, ami egy balesettel jár.
A CLB-nél úgy vélik, a gyerekek érdekében szembesíteni kell a pedagógusokat és a szülőket is azzal a kockázattal, ami a baleset- vagy az utasbiztosítás nélküli nyaraltatással, táboroztatással, osztálykirándulással jár – jelentette ki a szakértő. Az alkusz ezért országos kampánnyal, az ügyfeleiknek küldött közvetlen levélben is felhívja a figyelmet ennek a fontosságára.
Jó lenne, ha az útra induló iskoláscsoportoknak kötelezővé tennék a biztosítást is, hogy egy gyerek egészsége ne pár száz forinton múljon – véli Németh. A biztosításkötéshez nem kell különös szakértelem, az interneten, akár pár kattintással, néhány perc alatt ki lehet választani a biztosítók vagy a közvetítők kínálatából a megfelelőt – hívja fel a figyelmet a CLB kommunikációs igazgatója.
Forrás: Nol.hu
Tavaly közel 50.000 betöréses lopást regisztráltak az országban és ugyan a magyarországi ingatlanok 71–72 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással, közel sem biztos, hogy megfelelő védelmet és főleg kártérítést nyújtanak a kárt elszenvedők számára. Nem meglepő, hogy a Genertel felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek közel 25 százaléka a betöréstől és a lopástól tart leginkább az ingatlannal kapcsolatos kockázatok közül.
A legfrissebb adatok (KSH) szerint 2015-ben országos szinten összesén, több mint 47.000 betöréses lopást regisztráltak. Ezen belül kimagaslóan sokat -közel 11ezret- az Alföldön és Északon, kb. 8ezret a Dunántúlon és majdnem 10ezret Közép-Magyarországon. Budapesten tavaly majdnem 6200-at.
Betörés szempontjából, nem csak a téli hónapok, a napközbeni időszakok, de azok a hosszú hétvégék is veszélyesek lehetnek, amikor elutazunk és üresen marad a lakás/ház.
Hogyan védekezhetünk a betörők ellen?
1. Először is nem árt, ha a lakásbiztosításunk valódi biztonságot nyújt baj esetén. A Genertel egy közelmúltban végzett felmérése azonban azt mutatja, hogy a szerződések alig 20 százalék-át ellenőrizték az elmúlt 1 évben, több mint 60 százalékukat pedig 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta a biztosítási összeget nem vizsgálták felül, ami alulbiztosítottságát okozhat. Ennek következtében a biztosítások közel 40 százalékánál könnyen előfordulhat, hogy nem nyújt teljes, mindenre kiterjedő fedezetet-így akár betörés esetére sem.
2. Jó tudni, hogy a betörésre, lopásra, besurranásra kötött biztosítás esetén meg kell felelni bizonyos követelményeknek, amelyeket a biztosítók támasztanak a biztosítandó ingatlannal szemben.
3. Nyugdíjasoknak, kismamáknak, otthon dolgozóknak fontos tudni, hogy a besurranó tolvajlás, azaz, amikor a tulajdonos otthon tartózkodik a bűncselekménykor, jellemzően minden biztosítónál a kiegészítő csomag része. Hiába rendelkezünk tehát az alapbiztosítással, a biztosító nem fogja nekünk megtéríteni a kárt.
4. Szerelj fel biztonsági zárat, hevedert, rácsot, amellyel megerősítheti az ajtók, ablakok védelmét. Rendelkezz riasztóval is, legjobb, ami a rendőrségre van bekötve-, vagy mozgásérzékelő lámpával az ingatlan körül
5. Az értékeket ne tartsd szem előtt, inkább széfben, zárható szekrényben!
6. A kulcsot ne tartsd a lábtörlő alatt, ablakpárkányon, villanyóra szekrényben, nyitható postaládában
7. Ha elutazol, ne mondd ezt jól hallhatóan a szomszédoknak, közvetlen környezetben, és ha még nem tetted meg, akkor elutazás előtt köss biztosítást betöréses lopás ellen.
Nem magunkat féltjük
A Groupama felméréséből az derül ki, hogy lakásunknál jobban szeretteinket féltjük. Négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől. Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet.
A gyógyíthatatlan betegség csak második helyre (49 százalék) került az aggodalmak listáján, illetve ugyancsak a képzeletbeli pánik-dobogóra kerültek azok a betegségek, amelyek bár nem gyógyíthatatlanok, de a korábbi életet felborítják pl. a munkahely elvesztése miatt (49 százalék). Sokan tartanak olyan balesettől, amely miatt maradandó egészségkárosodást szenvednek (45 százalék), és csak ezt követi az anyagi fenyegetettség: a jelentősebb – lakást, autót érintő – anyagi kártól a megkérdezettek 41 százaléka tart.
Elgondolkoztató, hogy egy halálos kimenetelű balesettől alig rettegnek jobban az emberek (38 százalék), mint a munkahely elvesztésétől (36 százalék). A sort a törlesztőrészlet fizetése zárja, vagyis az emberek harmada fél olyan baleset bekövetkeztétől, ami miatt késedelembe esne a hitelével.
Forrás: Privátbankár.hu
Akadhatnak olyan helyzetek, mikor érdemes megfizetni a károkat – azonban természetesen csak azokat, amelyek az adott balesettel összefüggésben merültek fel. A biztosító által megállapított összeg vitatása lehetséges, a bizonyítás azonban rendkívül nehéz. Mindezek okán érdemes még a legkisebb koccanás esetén is részletesen dokumentálni a körülményeket és a károkat, a két gépjármű helyzetét és sérüléseit. A D.A.S JogSzerviz szakértője kétrészes írásában elemzi a helyzetet, most az első részt olvashatja.
Aki autót vezet, sajnos előbb-utóbb szinte biztosan megtapasztalja, hogy a kisebb-nagyobb káresemények elkerülhetetlenek. Nagy szerencse, ha ezek az esetek nem járnak személyi sérüléssel.
Ám a vagyoni károk is sok bosszúságot és vita esetén elhúzódó jogi eljárást tudnak eredményezni, arról nem is beszélve, hogy befolyásolják a továbbiakban fizetendő biztosítási díjak nagyságát is – fejtette ki dr. Rózsa Petra.
Amit érdemes tudni a bonus-malus rendszerről
Érdemes tudni, hogy minden gépjármű üzembetartójához kapcsolódóan nyilvántartás készül a károkozások számáról. Ehhez kötődik a bonus-malus rendszer, ami 10 bonus és 4 malus fokozatból áll.
Minden üzembentartó a kezdetekkor A00 fokozatból indul, ami a bonus és a malus fokozatok között áll. Minden kármentes évben eggyel nő a bonus fokozat, károkozás esetén pedig kettővel csökken.
Fontos tényező az is, hogy fentiek csak a díjjal fedezett biztosítások esetén irányadóak – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ami nem vihető át egy új szerződésre
Díj nem fizetéssel megszűnt szerződés esetén a kártörténeti előzmények, tehát például adott esetben egy kedvező besorolás, nem vihetők át az új szerződésre. Emellett a besorolások csak egy gépjármű esetén őrizhetők meg, többre nem vihetők át.
Ilyenkor az új szerződés is automatikusan A00 kategóriába sorolódik be. Más a helyzet azonban, ha az első szerződés érdekmúlással – például egy totálkáros közlekedési balesetben – megszűnik – ekkor ugyanis átvihető a besorolás a másik szerződésre. Ez a lehetőség a megszűnést követő 2 éven belül áll fenn.
Új biztosítási szerződés megkötésekor a szerződést kötő nyilatkozata alapján történik a besorolás – a nyilatkozat valósságát pedig a biztosító a kártörténeti nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.
Pontosan kell megadni a besorolás adatait
Ezek hiányában a besorolás ebben az esetben is az alap A00. Nem érdemes hibásan megadni a besorolás adatait, mert a biztosító ezt a kártörténeti nyilvántartás adatai alapján, ha utóbb módosítani kénytelen, az sajnos jelentős díjemelkedést von maga után.
A fokozatok a kötelező felelősségbiztosítás díjtarifájában szorzószámokként jelennek meg, amik csökkenthetik vagy növelhetik a biztosítás díját. A besorolás mindig az üzemben tartóhoz fűződik, tehát azt nem veszik figyelembe, ha esetleg más személy vezette a gépjárművet a károkozáskor.
Forrás: Origo