Kiderült, hogy vezetnek a magyarok

Saját bevallásuk szerint a harmincas korosztály figyel a legjobban a sebességhatárokra és a biztonsági öv használatára – derül ki a K&H biztos jövő felmérésből. Minél jobb fizetése van valakinek, annál gyakrabban telefonál szabálytalanul a kocsijában. A parkolást nézve pedig a nők sokkal fegyelmezettebbek, mint a férfi sofőrök. Kedvező, hogy az autósok 96 százaléka, saját bevallása szerint sosem ül ittasan a volán mögé.

Vannak sofőrök, akiknek változtatni kellene vezetési szokásaikon. Saját bevallásuk szerint ugyanis elég sokan nem tartják be a szabályokat – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely azt vizsgálta, hogy a 30–59 éves autósok mennyire veszik figyelembe például a gyorshajtásra, a vezetés közbeni telefonálásra vagy éppen a parkolásra vonatkozó szabályokat.

A megkérdezett autósok leginkább az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályokat tartják be, 96 százalékuk mondta azt, hogy soha nem ül ittasan a volán mögé, 91 százalékuk mindig szigorúan betartja az elsőbbségadási szabályokat és figyelembe veszi a stoptáblát is. A harmadik, legtöbbek által betartott szabály a közlekedési lámpák jelzéseihez kapcsolódik, az autósok 86 százaléka saját bevallása szerint mindig szigorúan veszi ezeket. Legkevésbé a gyorshajtásra érzékenyek a magyarok: mindössze 33 százalék tartja be minden esetben a sebességhatárt.

A 30-asok száguldoznak a legritkábban

A gyorshajtáson kapott autósokat a rendőrök legkevesebb 30 ezer forintos, maximum 300 ezer forintos bírsággal „jutalmazzák”. Arról nem beszélve, ha a sebességhatárt átlépő sofőr balesetet okoz, a biztosító mérlegelheti a kártérítési összeget. Mégis mindössze a megkérdezettek 33 százaléka mondta azt, hogy minden esetben szigorúan betartja a sebességhatárt, vagyis a többség – az érintettek 67 százaléka - ritkán vagy gyakrabban, de gyorsan hajt egy-egy szakaszon. A K&H felmérése szerint leginkább a 30-asok tartanak a büntetéstől, azaz figyelnek oda a sebességhatárra: 41 százalékuk sosem megy gyorsabban a megengedettnél. A részletes eredményekből kiderül az is, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező sofőrök között az átlagnál jóval magasabb, 74 százalékos a gyorshajtók aránya.

Az autóban kizárólag kihangosítóval vagy „fülessel” szabad telefonálni, ám a megkérdezett autósok 35 százaléka szokott mobilozni menet közben. A magasabb jövedelműek – akárcsak a gyorshajtásnál – a telefonálás esetében is az átlagot meghaladó mértékben követnek el szabálytalanságot, a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók 44 százalékánál fordult már elő, hogy szabálytalanul mobilozott vezetés közben.

A megállásra, parkolásra vonatkozó előírásokat az autósok többsége – 65 százaléka – saját bevallása szerint betartja, azaz az autósok több mint harmada már parkolt vagy állt meg szabálytalanul. Ezen a téren a nők jobban odafigyelnek, 75 százalékuk mindig betartja a parkolási szabályokat, míg a férfiaknak csak az 57 százalékára igaz ez.

A biztonsági övet az autósok 84 százaléka használja minden esetben, ám a korosztályok között van különbség. A harmincasoknak közel a 90 százaléka köti be magát, ezzel szemben az 50 év felettieknek csak a 80 százaléka teszi meg ezt.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ön hogyan szokott vezetni? Mindig vigyázzon saját és társai testi épségére, gépjárművének biztosításait pedig kalkulálja újra évfordulójakor! Gépjármű kalkulátor >>

Mire hazaértem megtörtént a baj. Van biztosításom, de most mit tegyek?

Hiába az ablakok bezárása, az elektromos készülékek áramtalanítása, vagy a töltőkábelek kihúzása a konnektorokból, még a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is bekövetkezhetnek otthonunkban olyan események, amelyek kárt okozhatnak lakásunkban, vagyontárgyainkban, értékeinkben. Éppen ezért fontos tudni, hogy mit tegyünk, ha már bekövetkezett a baj. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, és higgadtan kövessünk néhány egyszerű szabályt.

A kár bekövetkezése után első és legfontosabb lépésként meg kell bizonyosodni arról, hogy valaki megsérült-e, esetleg életveszélybe került-e. Személyi sérülés esetén először a mentőket, tűz, robbanás esetén a tűzoltóságot, bűncselekmény esetén pedig a rendőrséget értesítsük.

Ha mindenki biztonságban van, és nem áll fenn további veszélyhelyzet, ezután következhet a kárbejelentés a biztosító felé. Ez esetben az alábbi teendőket érdemes elvégezni:

1. A keletkezett károkról, amennyiben van rá lehetőség, fontos fényképet is készíteni, ami segíthet a biztosítóval való egyeztetéskor. Ajánlott több jó minőségű fotót készíteni valamennyi, kárt szenvedett értékünkről, de azt is érdemes lefényképezni, hogy mi okozta a kárt, például beázás.
2. A keletkezett károkat a legtöbb biztosító esetében kényelmesen bejelenthetjük, akár telefonon vagy online felületen is. Fontos, hogy amennyiben társasházi lakásban történt a káresemény, érdemes – ha van – a társasház biztosítóját is megkeresni, mert bizonyos károkra a társasház biztosítás nyújthat fedezetet.
3. A kárbejelentést érdemes a lehető leghamarabb megtenni. Általában két napon belül kell megtörténnie a bejelentésnek, illetve a helyszínt a bejelentéstől számított 5 munkanapon át csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet megváltoztatni, hogy a biztosító munkatársa el tudja végezni a szemlét.
4. Fordítsunk figyelmet a kárenyhítési kötelezettségek betartására, például csőtörés esetén a vízszivárgást el kell hárítani, megelőzve a további károsodást.

Fontos a kárbejelentéshez szükséges adatokat előre előkészíteni, ezzel is csökkentve az ügyintézés időtartamát. Az alábbi adatok megadására van szükség a kár bejelentéséhez:

1. a biztosítás szerződésszáma,
2. a károsult és a kapcsolattartójának neve, címe, telefonszáma, esetleg e-mail címe,
3. a káresemény leírása, helye, és annak időpontja,
4. a kár becsült összege,
5. a károsult bankszámlaszáma,
6. a hatósági intézkedés – ha volt – megnevezése, jegyzőkönyve.

Forrás: 24.hu

CLB TIPP:Hasonlítsa össze weboldalunkon a lakásbiztosítás ajánlatokat és válassza ki az Önnek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Még mindig nem vesszük komolyan a biztosítás lehetőségét

Az idősebbek körében bevett szokás, a 18-29 év közötti fiataloknak viszont csak a 20 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással.

Bár saját bevallásunk szerint tudjuk, mik az igazán fontos dolgok az életben, és ennek megfelelően a váratlan balesetektől és betegségektől félünk legjobban, mégis inkább a lakásunkat és gépjárművünket biztosítjuk, mint magunkat – derült ki egy friss kutatásból, amely arra is rámutatott, hogy a 18-29 év közötti fiatalok csupán 20 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ők tehát még kevésbé tudatosak ezen a téren.

A Generali Biztosító megbízásából készített reprezentatív kutatás a 18-59 éves korosztály körében mérte fel a biztosítási piac legnépszerűbb termékeit, a megkérdezettek félelmeit és biztosításkötéssel kapcsolatos motivációit. Összességében elmondható, hogy

biztosítással általánosságban az 50 év feletti, felsőfokú végzettséggel és minimum 170 ezer forintos havi nettó jövedelemmel bíró magyarok rendelkeznek.
A 2016-ban készített hasonló Generali kutatás eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a biztosítási szerződést kötő ügyfelek köre jellemzően az idősebb korosztály felé tolódott, hiszen 3 évvel ezelőtt még a negyvenesek jártak ebben élen.

A kutatás eredményei szerint 2019-ben a három legerősebb félelem a lakosság körében a családban bekövetkezett haláleset miatti anyagi bizonytalanság (33 százalék), baleset vagy betegség miatti munkakiesésből adódó anyagi bizonytalanság (32 százalék), valamint a lakáskár (32 százalék). Így különösen figyelemreméltó a tény, hogy a magyarok ennek ellenére lakás-, és gépjármű-biztosítás mellett mégsem kötnek személybiztosítást. A 2016-os felmérés 34 százalékos értékéhez képest most az is látható, hogy

a munkahely esetleges elvesztéséből adódó bizonytalanság nagyon kismértékben csökkent,

munkaerő-piaci helyzetünket tehát árnyalatnyival derűsebbnek ítéljük meg.

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy a saját bevallásunk szerint melyik fontosabb számunkra, az egészség és a kikapcsolódás, vagy a mindennapok megkerülhetetlen részéve vált technológiai eszközök, kütyük. Mivel a KSH adatai szerint 100 emberre 120 mobilelőfizetés jut ma Magyarországon, illetve globális szinten is 44 százalékos részesedéssel bírnak a mobileszközök a műszaki fogyasztási cikkek piacán, az attitűdvizsgálatot a mobileszközökkel kapcsolatban végezte el a felmérés.

A válaszok azt mutatják, hogy bár fontosnak tartjuk a használati tárgyainkat, mégis szívesebben költünk hétvégi kikapcsolódásra, mint okostelefonra:

a megkérdezettek 72 százaléka saját bevallása szerint továbbra is inkább egy nyugodt, feltöltődésre fordított hétvégét választana a legújabb, csúcskategóriás mobiltelefon megvásárlása helyett.
Ebben csupán a 18-29 év közötti, alacsonyabb jövedelmű férfiak nem értettek egyet a többséggel. Ha pedig abban a feltételezett helyzetbe kerülnénk, hogy eldöntsük, inkább a kezünk-lábunk törjön-e el, vagy a leejtett telefonunkat óvjuk meg a sérüléstől, még nagyobb arányban választanánk saját testi épségünket (85 százalék).

A felmérés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy megkérdezettek csupán egyharmada tervez valamilyen biztosítást kötni; és a prioritások között továbbra is

a lakás-, és gépjármű-biztosítás szerepel, akárcsak 2016-ban.

Ugyanakkor az is kirajzolódik a kutatásból, hogy bár motiváltabb a fiatalabb korosztály a biztosításkötésre, mégis inkább az olvasható ki a számokból, hogy a 18-29 év közöttiek csupán 20 százaléka rendelkezik valamilyen szerződéssel, a 30 alatti generáció tagjai tehát inkább csak tervezik a jövőjük ilyen szempontú biztosítását.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Élet-, baleset-, nyugdíj-, lakás-, gépjármű- vagy utasbiztosítását is bármikor megkötheti oldalunkon online, könnyedén: Biztosítás kalkulátorok >>

6 eset, amikor azonnal meg kell kötnöd egy életbiztosítást

Sokan azt hiszik, hogy az életbiztosítás csak a gazdagok kiváltsága: ma már sok jó ár-érték arányú termék van a piacon, amelyek szélesebb rétegeknek is elérhetők. Sokan nem gondolnak a jövőre, pedig az élet véges, és halálunk után sem árt gondoskodni szeretteinkről. A Pénzcentrum most összeszedett hat okot arra, hogy életbiztosítást köss!

Nagyon tévedsz, ha úgy gondolod, hogy az életbiztosítás csak a gazdagok kiváltsága. Mindenkinek fontos lenne valamilyen biztosítást kötni, hiszen halálod esetén a kifizetett összeg némi segítséget jelenthet azoknak, akik anyagilag függnek tőled. Egy kutatás szerint sokan például azért nem kötnek életbiztosítást, mert az szerintük drága. Ám az is kiderült, hogy a megkérdezettek legalább háromszorosan túlbecsülték a biztosítási termékek árait. A magyaroknak csupán nagyjából 10 százaléka rendelkezik valamilyen életbiztosítással.

A hazai piacon például sok jó ár-érték arányú terméket találunk, amivel megvédhetjük szeretteinket, ha történne velünk valami. A kockázati életbiztosítás például fontos anyagi segítséget nyújthat már életünkben is, halálunk után pedig az itt maradottaknak adhat pénzügyi biztonságot, hogy ne kerüljenek szorult helyzetbe.

A biztosítás elsődleges szolgáltatása a haláleseti térítés, de választhatunk számos olyan kiegészítőt, amely akkor nyújt fedezetet, ha életben maradunk, de valamilyen egészségügyi probléma merül fel, például rokkantság. A díjat alapvetően az életkor és az egészségi állapot határozza meg, egy 30-40 év körüli családfenntartó már napi 100 forint körüli összeggel 5-10 millió forintos biztosítási védelmet szerezhet.

Mutatunk hat esetet, amikor mindenképpen érdemes életbiztosítást kötni!

Ha te vagy az egyetlen kenyérkereső

Ha a családban neked van egyedül jövedelmed a háztartásban, akkor mindenféleképp köss biztosítást! Gondolj csak bele, mi történne a pároddal, gyermekeiddel, ha hirtelen már nem jönne be a fizetésed a családi kasszába. Futná a rezsire, az étkezésre a jövedelmed nélkül? Ha a biztosító által kifiztett összeg nem is oldja meg végleg a gondokat, de ameddig kitart, lehet megoldásokat keresni.

El vagy adósodva

Amennyiben van valamilyen hiteled, kölcsönöd, ajánlatos életbiztosítást kötni - sőt, bizonyos esetekben a bankok el is várják ezt. Ha nem is a teljes összeget, de valamennyit például vissza tudnak fizetni a kedvezményezettek halálod esetén, és így kisebb teher marad a családra.

Gondoskodnod kell valakikről

Sok magyar kénytelen vigyázni idősödő szüleire, ápolni őket. Azonban bármi történhet, nem árt előre gondolkodni: ha neadjisten történik veled valami, és az idősek magukra maradnak, akkor szükség lesz valami gyors segítségre. Erre jelenthet megoldást egy életbiztosítás. Emellett akkor is tanácsos ilyet kötni, ha más, speciális igényű családtagod van. Hiszen például orvosi kezelésekre, fejlesztésre akkor is kellhet járni vele, ha te már nem leszel - ezeknek pedig költsége van.

Ha iskoláztatni akarod a gyereket

A felsőoktatási költségek elég magasak Magyarországon, és itt nem csak a tandíjra gondolunk: hiszen sok diáknak kollégiumban, albérletben kell élnie tanulmányai alatt, amik szintén elég költséges dolgok. Rengetegen még diákhitelt is felvesznek. Egy életbiztosítással halálod után is segíthetsz valamelyest ezen költségek mérséklésében.

Segíteni akarsz Az életbiztosítás a legjobb módja annak, hogy közvetlenül hagyj pénzt szeretteidre, hiszen te határozhatod meg, hogy ki legyen a kedvezményezett - tehát kinek fizessék ki az összeget, ha meghalsz. Emellett a biztosítási összeg arra is jó, hogy az adminisztrációs költségeket kifizessék az örökösok. A közjegyzői díjat például, vagy a fennmaradt adókötelezettségeidet. Ezeket így nem a családodnak kell kifizetnie.

Rendezni akarod a temetési számlát

Sajnos arra is gondolnod kell, hogy egy temetés elég tetemes összegeket emészthet fel: egy sírhely akár több százezer forintba is kerülhet, míg koporsót ritkán találunk 100 ezer forint alatt. És akkor még nem is beszéltünk a szertartás egyéb költségeiről. Ha van életbiztosításod, nem kell a teljes összeget a gyászoló családnak állnia.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók ajánlatait és kösse meg életbiztosítását néhány kattintással! Életbiztosítás kalkulátor >>