Mennyibe kerül valójában az Ön biztosítása? Most megtudhatja!

Újabb bűvös hárombetűs kombinációt kell megtanulnunk: a hiteleknél szereplő THM mintájára a biztosításoknál a Teljes Költségmutató nyújthat egyfajta támaszt. Így például, ha valaki nagyon magas TKM-mel találkozik, akkor jobb, ha azonnal tárcsázza biztosítója számát. Bár a szakértők szerint az ügyfelek jó része nem ez alapján fog döntést hozni, mégis jelentős termékfejlesztéseket indíthat be egyes cégeknél.

A következő hónapokban már a biztosítási ajánlatokon is szerepelni fog az úgynevezett Teljes Költségmutató (TKM). Ennek segítségével könnyebb lesz összehasonlítani a hazai biztosítók legnépszerűbb termékeinek, a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak a költségeit. 

A TKM annál magasabb, minél nagyobb hozamot várunk az adott biztosítástól. A szektor szereplői egyébként a mutató önkéntes kialakításával és bevezetésével a jelentősebb piacvesztést akarják megelőzni.

A MABISZ hétfőn jelentette meg a biztosítótársaságok által közölt TKM-ek összehasonlító táblázatát. A számokból kiderül: a hosszabb (20 éves) unit-linked biztosítások Teljes Költségmutatója 3-6 százalék között mozog, míg a rövidebb futamidővel jellemzően 6-9 százalékos TKM-ek társulnak. Ebből kiderül: a biztosítási szerződések futamideje igen nagy hatással van a TKM-re, ahogy az egyes biztosítások lényegét jelentő mögöttes befektetésekkel (eszközalapokkal) járó költségek is.

Általános szabályként megállapítható: minél nagyobb hozammal kecsegtető, távoli, egzotikus befektetési alap jegyeiből vásárolunk, annál magasabb lesz biztosításunk TKM-je. A hazai kötvényekbe, bankbetétekbe fektető alapok TKM mutatója alacsonyabb, igaz, ezek hozama általában kisebb is, mint az egzotikus befektetéseké.

Mi az a TKM?

A TKM azt mutatja meg – szól a meglehetősen bonyolultra sikeredett hivatalos magyarázat –, hogy egy adott befektetési termék elméleti, költségmentes (bruttó) hozamához képest mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet. Ha például egy 15 éves futamidőre kötött unit-linked várt éves hozama 10 százalék 3 százalékos TKM mellett, akkor az ügyfél által elért reálhozam átlagban 7 százalék lesz.

Egy egyszerűbb megfogalmazásban ugyanez így hangzik: a TKM azt mutatja meg, hogy mekkora minimális hozamot kell az adott befektetésnek évente elérnie ahhoz, hogy az ügyfélnek ne legyen vesztesége.

Akik veszik a fáradtságot, és a MABISZ összehasonlító táblázatából kikeresik termékük nevét, megtudhatják, hogy biztosítási szerződésük minimális-maximális TKM-je milyen sávban mozoghat. Ha egy adott befektetés egy évben pontosan ekkora nyereséget érne el, akkor az praktikusan azt jelenti, hogy a mi zsebünkbe semmi nem kerül – tehát befektetési egyenlegünk év végén ugyanott lesz, ahol év elején volt –, befektetésünk ugyanis csupán saját működési költségeit tudta kitermelni.

Standardizáld mutató: előny vagy hátrány? 

Első nekifutásra minden biztosító egy 35 éves férfival számolva határozta meg a mutatókat, 5-20 év közötti biztosítási futamidőkkel kalkulálva, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő lesz, valamint a biztosítási díjakat maradéktalanul megfizeti az ügyfél.

Más TKM-et módosító paraméterek is felmerülhetnek egy adott unit-linked biztosítás megkötésekor. Nem mindegy a biztosított kora, neme, éves befizetéseinek nagysága. A TKM-et jelentősen módosíthatja az egyes unit-linked biztosítások mögöttes termékeinek költségszerkezete is. 

A magasabb összegre kötött – például halálesetre vagy balestre vonatkozó – úgynevezett kockázati biztosítás díja is jelentősen befolyásolhatja a TKM-et. A standardizált mutató egy piaci átlagnak nevezhető kockázati díjjal számol, ha azonban valaki ezt magasabbra vagy alacsonyabbra állítja be, akkor a TKM máris magasabb vagy alacsonyabb lesz.

Összességében megállapítható, hogy a TKM-et az egyes ügyfelek konkrét szerződési paraméterei, igényei miatt jelentősen eltérhetnek a biztosítók által kiszámolt standardizált TKM mutatóktól. Így a mutató csak a szerződéskötés előtti tájékozódást segíti, csak hozzávetőleg adja meg a biztosítással járó valós kiadásokat.

A standardizált mutató is hasznos lesz? 

A jellemzően magyarországi eszközökbe fektető, alacsonyabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapokra épülő biztosítások TKM-je alacsonyabb, míg, a távoli, egzotikus, nagy hozamlehetőséggel járó termékek TKM-je magasabb – mondta a Hírszerzőnek az Allianz életüzletágért felelős vezérigazgató helyettese. Kozek András az egyes termékek eltérő mutatóiról – azt, hogy minden eszközalapnál "tól-ig" TKM intervallumot adtak meg a biztosítók – azzal magyarázta, hogy a mögöttes eszközalapoknak eltérő költségei vannak. 

Kozek ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: vásárláskor a termékre megadott legmagasabb TKM értéket érdemes figyelembe venni, hiszen jellemzően az ezek mögött levő hosszabb távon magasabb kockázatú és hozamú alapokat érdemes választani. A kevés alapot használó, kizárólag pénzpiaci eszközökbe fektető termékek gyakran alacsony TKM-jét a magasabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapok hiánya okozza.

A szakember szerint a standardizált TKM mutató hasznos lesz, a termékek összehasonlíthatósága ugyanis a jellemzően évtizedes elköteleződést jelentő biztosítások megvásárlása előtt jóval egyszerűbbé válik.

Bár a TKM nem tartalmazza a biztosítással járó összes kiadást, azonban minden közvetett és közvetlen költség megjelenik benne, ami ahhoz kell, hogy az egyes ügyfél pénze a nagybani tőkepiacra kerüljön – magyarázta Kozek. 

Ha valaki  kiegészítő kockázatokat is vásárol - tehát magasabb haláleseti vagy baleseti kifizetést kér -, akkor az az egyéni TKM értékét növeli, de ez a döntés az ügyfél számára a befektetési döntéstől elkülönül, így nem okoz félreértést, hogy nem jelenik meg a standardizált TKM mutatóban. Ráadásul azok a kiadások, melyek néhány tized százaléknál jobban befolyásolják a TKM-et, mind benne vannak a mutatóban - magyarázta Kozek.

A jövőben könnyebb lesz általános értelemben megismerni egy termék alaptulajdonságait. A biztosítói modellszámítások szerint a piaci átlagdíjon megkötött más korú és nemű ügyfelek TKM-je néhány tized százaléknál jobban nem tér el a mintaszerződéstől – figyelmeztetett Kozek. 

Három dolog, ami eltérítheti a TKM mutatót 

A Generali Biztosító TKM kidolgozásban részt vevő ügyvezető igazgatója, Paál Zoltán a Hírszerzőnek három olyan tényezőt mondott, ami jelentősen módosíthatja a standardizált TKM-et. 

Az egyik, amit feljebb már említettünk: a kockázati biztosítás díja. Ha a biztosított a kötelező szint fölött vásárol mondjuk baleseti biztosítást, vagy megemeli a haláleseti szolgáltatás díját, akkor ennek többlet díja van, amit meg kell fizetnie. Ezzel a TKM is emelkedik, az így felhasznált pénz pedig nem kerül befektetési alapokba, így hozamokat sem termel majd.

A következő eset, ami emelheti a hivatalosan közölt standard TKM-et, ha az ügyfél a szerződésben szereplő alapok között sokszor átcsoportosítja a pénzét, ezek egyszeri díjai is emelik a szerződés teljes költségét, ami miatt a valós TKM nagyobb lehet a standard, előre jelzett mutatónál.

A befizetett díj nagysága is befolyásolhatja a valós TKM-et. A unit-linked szerződéseknek ugyanis vannak nem százalékos jellegű, hanem fixen fizetendő díjai. Azok az ügyfelek, akik az átlagosnál jóval alacsonyabb összegű éves szerződést kötnek, a fix díjak miatt végül magasabb TKM mutatókkal szembesülnek majd. Az átlagnál jóval nagyobb éves díjra szerződök TKM-je pedig alacsonyabb lesz. Példa: egy fix ezer forintos díj a százezer forintra szerződő ügyfélnél egy százalékos költséget jelent, míg egy ötszázezer forintos szerződés esetén ennek csak az ötödét; így végül a TKM is alacsonyabb lesz. 

Hasonló termékeknél segíti az összehasonlítást

A TKM tehát valóban nem egy pontos, személyre szabott költséget jelez, csupán általánosítva, a piaci átlagok alapján mutatja meg a unit-linked szerződések díját. Paál szerint a közeljövőben nem vezetnek be kötelező jelleggel személyre szabott TKM mutató számítást, ez azonban minden biztosítónak reális – bár meglehetősen drága – lehetőség. A személyre szabott mutató létrehozásának, bevezetésének igénye egyelőre nem merült fel a biztosítási szakmában, így arra rövid távon vélhetően nem fog sor kerülni - mondta lapunknak az Erste Biztosító termékfejlesztő matematikusa, Kozák Ádám.

Paál nem hisz abban, hogy ügyfelek tömegei hoznak döntést a TKM mutatóra támaszodva, de szerinte a biztosításközvetítők, alkuszok reagálni fognak, ami jelentős termékfejlesztéseket indíthat be egyes cégeknél.

Paál a magas TKM mutatóval szembesülőknek azt javasolja: vegyék fel a kapcsolatot a biztosítóval és próbálják meg átdolgoztatni a szerződésüket, ha megéri. Például a díjfizetés összegének módosításával vagy a futamidő megváltoztatásával lehet változtatni a TKM-en.

Az alacsonyabb TKM mutatókat közlő ING senior termékmenedzsere, a Mabisz életbiztosítási tagozatának elnökhelyettese, Hronszky Imre a Hírszerzőnek azt monda: cége költséghatékonysággal és a fair trade elveinek alkalmazásával tud alacsony TKM mutatókat felmutatni. Hronszky szerint a mutató csak két azonos eszközhátterű unit-linked esetében ad pontos képet a költségekről. Ilyen esetekben a TKM alapján érdemes az olcsóbb terméket választani, más esetekben, különböző termékeknél azonban nem szabad csak a TKM alapján dönteni.

Forrás: Hírszerző.hu

A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. lett az év alkusza

2010. február 4-én immár második alkalommal rendezték meg a Generali-Providencia Biztosító Partner Gáláját.

A gála alkalom a biztosítótársaság számára arra, hogy külső értékesítési partnereit elismerje, és az Év Alkusza, illetve az Év Partnere díjakat ünnepélyesen átadja.

A Generali évek óta elismerésben részesíti egy-egy év kiemelkedő alkuszi tevékenységét. Ezzel nemcsak az értékesítési teljesítményeket értékelik, hanem az ügyfeleik döntéseit is, hiszen tudják, hogy ezek a teljesítmények mögött sok tízezer ügyfél döntése áll, azáltal, hogy ők az adott alkuszcéget választották partnerként szerződéseik kezeléséhez. Az Év Alkusza elnyeréséhez azonban szükség van az értékesítési teljesítményen túlmutató, az adott alkuszcég folyamat- és szolgáltatásfejlesztésének területén elért eredményekre és az alkusztársadalom fejlődéséért végzett munkára is.

A Generali Providencia Biztosító a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-t, a BiztosításTipp.hu weboldal üzemeltetőjét díjazta az Év Alkusza díjjal.

PSZÁF bírságok: Generali-Providencia és Allianz Hungária

A Felügyelet kötelezte a két biztosítót, hogy a független közvetítők felelősségbiztosítása megszűnésekor esedékes, a felügyelet és a független közvetítők felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget, és nyilvántartási rendszerét e kötelezettség teljesítése érdekében alakítsa át.

A felügyelet emellett megbírságolta a két biztosítót. A Generali-Providenciát 5 millió forint, az Allianz Hungáriát pedig 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

Forrás: Világgazdaság Online

Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézését

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) még az idén egy új közvetítői kategória, az úgynevezett prémium alkuszi minősítés bevezetését tervezi, amitől a biztosításközvetítés és az egész biztosítási piac színvonalának további erősítését várja.

Erről a FBAMSZ pénteki közgyűlésén döntött a tagság, amely megbízta az elnökséget azzal, hogy dolgozza ki azokat szigorú minőségi követelményeket, amelyek az ügyfelek számára egyértelmű garanciát jelentenek a minőségi közvetítői szolgáltatásokra.

A változtatást a válság által módosult körülmények, és igények indokolják: az alkuszok tapasztalata alapján az ügyfelek minden eddiginél jobban igénylik a minőségi közvetítői szolgáltatásokat. Ennek megfelelően megnőtt a jelentősége egy, a biztosításközvetítők számára kidolgozott minőségi követelményrendszernek is, hiszen az ügyfeleknek érezniük kell, hogy biztosítási ügyeik jó kezekben vannak – áll a FBAMSZ közleményében.

„Egy ilyen követelményrendszer nem csupán a fogyasztók, hanem a partnerbiztosítók számára is fontos igazodási pont lehet – hangsúlyozta Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ezért, bár a biztosítási piacot szerencsére jórészt elkerülték a pénzügyi piacon megmutatkozó közvetítői problémák, a FBAMSZ, mint a hazai alkuszok legnagyobb tömörülése, fontosnak érezte a prémium alkuszi követelményrendszer kialakítását, amelyet – a követelmények egyértelmű megfogalmazását és szövetségi elfogadása után még az idén szeretne bevezetni.”

Korábbi kezdeményezések

A szövetség törekvése a biztosítási kultúra erősítésére nem új keletű: 2008-ban sikerrel vezette be a közvetítői piacon dolgozók magasabb szintű, rendszeres képzését biztosító Alkuszakadémiát, idei tervei között pedig egy középiskolai program is szerepel a biztosítási alapismeretek terjesztésére.

A FBAMSZ az elmúlt évek során számos biztosításpiaci szabályozás ügyében lépett fel kezdeményezőként: ezek közül a legnagyobb visszhangot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerének átalakítása keltette. Évek óta a szakterület legnagyobb hazai összejövetelének számít a FBAMSZ által szervezett Biztosításszakmai Konferencia, amely évente néhány napos közös együttgondolkodásra gyűjti össze a szakma valamennyi szereplőjét: biztosítók és alkuszcégek szakértőit, valamint a pénzügyi kormányzat és a felügyelet vezető tisztségviselőit egyaránt.

Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézésétA Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) még az idén egy új közvetítői kategória, az úgynevezett prémium alkuszi minősítés bevezetését tervezi, amitől a biztosításközvetítés és az egész biztosítási piac színvonalának további erősítését várja.

Szerző: FBAMSZ