2018.05.08

Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást

Autót lízingelünk, de a lízingcég nem fizette be a negyedévi kötelező biztosításunkat.

Ezért a biztosító most késedelmi díjat fizettet velünk. Nem vagyunk hibásak, miért büntetnek? – tett panaszt T. Péter szegedi lakos a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szervnél. Azt, hogy a lízingszerződések esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra milyen szabályok vonatkoznak, illetve milyen lehetőségekről érdemes tudni, Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Más, mint a hitel

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy más-más személy legyen egy gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója. Utóbbi személlyel a tulajdonos üzembentartói szerződést köt, a megosztást hatósági okiratba foglalják, és bejegyzik a jármű okmányaiba is. Alapesetben az üzembentartó használja a kocsit. Tipikusan ez a helyzet, amikor egy ügyfél egy gépjárművet lízingel. A lízingnél – a hitellel ellentétben – az autó tulajdonjoga nem száll át az ügyfélre, hanem a futamidő végéig a lízingcégnél marad (a lízing típusától függően aztán a futamidő lejártával lesz az ügyfél a tulajdonos, illetve esetleg marad a kocsi a lízingtársaságé). A kocsi forgalmijában tehát a lízingcég szerepel tulajdonosként, de azt – üzembentartói szerződés alapján – az ügyfél használja.

Törvényi szabályozás

A KGFB-ről szóló törvény szerint a kötelező biztosítás díját mindig az üzembentartó fizeti. Baj esetén neki kell felelnie, hiszen a közúti forgalomban a kocsit ténylegesen vezető ügyfél okozhat kárt egy vétlen harmadik félnek. Ez azt jelenti, hogy az esetek döntő többségében a KGFB-szerződést nem a lízingcég, hanem az üzemben tartó ügyfél köti meg, s ő köteles fizetni annak díjait is.

Szabad választás

Az ügyfél szabadon dönthet arról, melyik biztosító KFGB-jét választja. Sem a gépjárművet forgalmazó kereskedő, sem a finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmény nem kötelezheti konkrét biztosítóval való együttműködésre ennek kapcsán. A lízingcég nem mondhatja azt, hogy csak egy bizonyos biztosító KGFB-jét veheti valaki igénybe, mert ez a finanszírozás feltétele volna.

Segíthet a döntésben

Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy lízingcég fő tevékenysége mellett egyúttal egy biztosításközvetítő (alkusz) alvállalkozójaként is dolgozik, és – ha az ügyfél ezzel egyetért – a lízingszerződés megkötésekor segít a számára leginkább megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásában. A továbbiakban ezután azonban az ügyfél közvetlenül a biztosítóval áll kapcsolatban, így tőle kapja meg a KGFB-évforduló lejártára, s a következő évi díjra vonatkozó információkat, illetve az aktuális – negyed-, féléves vagy éves – díjbefizetési értesítőket is. (Más kérdés, hogy a KGFB-t közvetítő alkusz vagy alvállalkozója saját jószántából szintén felhívhatja a figyelmünket a KGFB befizetési határidőkre.)

Beépített is lehet

Nem gyakori, de előfordul olyan konstrukció is, hogy egy lízingcég a lízingdíjba „beépíti” a KGFB díját. Ilyen esetekben a járműtulajdonos lízingcég lesz a szerződő a biztosítóval. Ha a lízingcég késedelmesen vagy egyáltalán nem fizeti meg a díjat, az ilyenkor csakis rajta és nem az ügyfélen kérhető számon. Ha mégis utóbbitól követelnek késedelmi díjat, panaszával előbb írásban forduljon a biztosítóhoz, ha pedig ez eredménytelen, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz.

Sokba kerül a késedelem

Célszerű mindig ügyelni a soron következő díjak befizetésére! Ha nem fizeti be a következő időszakra vonatkozó csekket vagy (elektronikus fizetést választva) elfelejti elutalni a kötelező biztosítás díját, a biztosító (sokba kerülő) úgynevezett fedezetlenségi díjat szab ki a hiányzó időszakra. Csekkes fizetésnél, ha azt az ügyfél esetleg nem kapja meg időben, kérjen ilyet a biztosítótól vagy pedig rózsaszín belföldi postautalványon fizesse meg a díjat a késedelem elkerülésére.

Forrás: www.blikk.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
Biztosítás a nyaralókra: nőnek a kockázatok, érdemes sietni
2022 augusztus 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Biztosítás a nyaralókra: nőnek a kockázatok, érdemes sietni

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betöréses károk, mind a meghibásodások, illetve az elemi károk kockázatát. A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére. Ez idő alatt a biztosítás még nem nyújt védelmet – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. Egy ingatlant a biztosítók általában akkor tekintenek lakottnak, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Állandó lakos híján az ingatlan biztosítási díját 30-100 százalék közötti mértékű pótdíj is terheli, de a magasabb kockázatok miatt több biztosító nem is vállal biztosítást ilyen ingatlanokra.

„A nyaralóépületek esetében nagyobb az esélye, hogy az elemi károkat (például a tető sérülését vagy fa rádőlését) nem azonnal észlelik, ami komoly járulékos károkat eredményezhet - magyarázza Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az adott ingatlant, a kárösszeget ráadásul az elfolyó víz költségének megtérítése is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, mivel a behatolók a

Spórolás: trükközés helyett inkább körültekintő biztosítóválasztással

Nem jó megoldás, ha az alacsonyabb biztosítási díj reményében egy családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba: amennyiben ugyanis a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja. Célszerűbb a biztosító kiválasztása során alkusz segítségével több ajánlatot is áttekinteni: az egyes biztosítói díjak között (fedezeti körtől és limitektől függően) akár 3-4-sze

Kármegelőzés – minimális védelmi szint

Nyaralók esetében kiemelt követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket rendelnek hozzá.

Értékkorlátozás ingóságok esetén

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Kötelező gondosság

Ha igazolható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, a biztosító szintén korlátozhatja a kifizetés mértékét. A magukra hagyott nyaralók kapcsán ez főként a villanyóra lekapcsolását, a központi vízcsap elzárását, valamint fűtetlen épületben a téli víztelenítést jelenti.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki, hogy mennyiért köthetne lakásbiztosítást nyaralójára:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Durván drágulni fog a kötelező biztosítás
2022 augusztus 22.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Durván drágulni fog a kötelező biztosítás

Húsz százalékkal is emelkedhetnek az árak.

Az év végéig 15-20 százalékkal, 50 ezer forint fölé ugorhat a kötelező biztosítás éves átlagdíja mondta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója az RTL Híradónak. A koronavírus okozta árcsökkenés miatt ez különösen fájni fog az autósoknak, ugyanis a járvány alatt csökkentek az árak, mivel kevesebben használták az autójukat.

A drágulást egyébként több tényező okozza, egyrészt egy év alatt 16,5 százalékkal kerülnek többe az alkatrészek és a javítás díja is 16,4 százalékkal növekedett a KSH adatai szerint. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború is hatással van az árakra, mivel olyan nyersanyagokból van hiány, amelyek az alkatrészek előállításához is szükségesek. Ezen kívül a biztosítókat is érinti az extraprofit-különadó, ami szintén a kötelező biztosítás drágulását eredményezi.

forrás: magyarnarancs.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Emelkedik a kgfb és a casco díja
2022 augusztus 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Emelkedik a kgfb és a casco díja

Vége a koronavírus-járvány kedvező hatásának az autós biztosítások piacán: emelkedőben a balesetszám és a kárinfláció, mindkettő a díjak drágulását hozza magával.

Érdekes mozgásokat látni a személyautók biztosítási piacán. Hiába csökkent látványosan a közlekedési balesetek száma a koronavírus miatt szerényebb forgalmú hazai úthálózaton 2020-ban (és még 2021-ben is messze az évtizedes átlag alatt volt), a biztosítók kgfb-ből származó díjbevétele 255 milliárd forintra növekedett tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap kiadott jelentéséből, ami a kevesebb kártérítés ellenére 3,3 százalékos növekedés.

Vajon mi történik idén a kötelező felelősségbiztosításokkal és a casco-val úgy, hogy 2022-ben a balesetszámok és az infláció is megindult felfelé?

Gyakrabban ütköznek a személyautók, mint az egyéb gépjárművek

A világjárvány előtti utolsó békeévnek tekinthető 2019-ben 164 ezer darab kgfb-szempontból releváns balesetet rögzített az MNB, ezzel szemben 2020-ban 120 ezret, 2021-ben pedig 139 ezret. “A közúti forgalom csökkenése pozitív hatással volt a kárgyakoriságra, de az összes kárkifizetés nem egyenesen arányosan csökkent a kárgyakorisággal, a kárinfláció már 2019 második félévétől jelentős mértékben érezhető volt az áltagkárokban” – érzékelteti a Vezessnek Busa Zoltán, az Aegon Gépjármű- és Szállítmánybiztosítási üzletágvezetője, hogy összetett képlettel számolnak.

Ők egész korán reagáltak, 2020 második felében átlagosan 6 százalékkal csökkentették a díjaikat az esztendő első, rendkívül kis járműforgalmat és emiatt visszaeső balesetszámot hozó félévhez képest.

Másként reagált a Groupama ugyanakkor, amely meglepő levelet küldött nagyjából 250 ezer kgfb-ügyfelének. A biztosító 2020 végén úgy döntött, hogy felajánl nekik bő 700 millió forintot, megtarthatják vagy jótékony célra fordíthatják. A velük szerződött autósoknak közel a fele, összesen 120 ezer ügyfél döntött a pénz megtartása mellett, 331 millió forintot visszatérített nekik a Groupama, 380 milliót viszont átutalt az OMSZ-nek.

Mennyi most az átlagos kgfb-díj és mennyi az átlagosan kifizetett kárérték?

Az átlagosan immár 14 évnél is öregebb hazai személyautó-állomány mellett az új szerződések éves átlagdíja 49 700 forint jelenleg az Aegonnál, míg 46 484 forint a Groupamánál. Közismerten jelentős különbségek vannak a tulajdonosok életkorától, közlekedési múltjától és természetesen a lakhelyétől függően, utóbbira a K&H ad látványos példát: náluk jelenleg az 1390 köbcentis hengerűrtartalmú, benzines személygépkocsik átlagdíja az A0 bonus-malus besorolás mellett vidéki kisvárosi ügyfeleknél átlagosan 35 427 forint, míg a jóval kockázatosabb budapesti, szintén természetes személyek ugyanilyen autóinál 74 162 forint.

Több éve már nem újdonság, és hozzászoktunk, de azért most megemlítjük: a K&H vidéki átlagdíjából 8148 forint a biztosítási adó per hónap, míg a fővárosiak átlagdíjából 17 057 forint.

Egészen magas összeg az átlagosan egy-egy sérült gépjárműre kifizetett kár. Tavaly 750 ezer forint volt az MNB szerint, ami már 2021-ben is 9,9 százalékos növekedés, ebből a személyautók díja 662 ezer forint volt 6,9 százalékos emelkedést követően. Ebbe egyaránt beletartoztak a személyisérüléssel és a csak járműtöréssel járó káresemények.

Minden autós biztosítás díja emelkedik, vagy emelkedni fog

Húsba vágóan 2022-ben érzi az átlagpolgár a szinte minden fogyasztási termékre és szolgáltatsra kiterjedő inflációt, az ún. kárinfláció azonban már jóval korábban elkezdődött. A Vezess írta meg elsőként, hogy kőkemény 43 százalékkal emelkedett 2021-ben a használt gépjárművek hirdetési ára, és az új személyautók is átlagosan 10-20 százalékkal drágultak tavaly párhuzamosan az alkatrészárakkal. Erre rakódik rá az autópiacon az idei áremelkedés, ezért megkérdeztünk néhány nagy biztosítót, hogy mi történik a díjaikkal 2022-ben és mi várható jövőre?

“A kárinfláció folyamatosan erősödött és hosszú távon érezteti hatását. Ezt egy ideig valamelyest ellensúlyozta a Covid járvány, hiszen a balesetek száma csökkent, azonban ma ez már nem mondható el” – válaszolta a K&H Biztosító kommunikációs igazgatósága. Valóban így van, az ORFK legfrissebb statisztikái 10,2 százalékos emelkedést mutatnak az év első felében a múlt esztendő hasonló időszakához képest a személysérüléses baleseteknél. Márpedig a K&H szerint “a kárgyakoriság és a kárinfláció együttes növekedése a díjak emelkedéséhez vezet”.

Hasonlóan nyilatkozott Busa Zoltán is az Aegontól, akik már léptek is. “A díjemelést jelen körülmények közt indokoltnak látjuk, és ezért egy több részletből álló emelést hajtottunk végre.”

Ugyanúgy kedvezőtlen hatással van a casco díjaira is az infláció, sok százezer autóst érint ez is. Itt a K&H “közel 20 százalékos” emelkedést hajtott végre idén, az Aegontól pedig azt a választ kaptuk, hogy “az év második felében 15 százalékkal emeltük a díjainkat”.

Van, ahol nem a gyorshajtás a leggyakoribb baleseti ok

A személysérüléses baleseti statisztikákat rögzító rendőrségi táblázatokban ősidők óta stabilan első helyen áll kiváltó okként a gyorshajtás, a csak anyagi kárral és/vagy személysérüléssel járó baleseteket együtt tartalmazó biztosítói adatbázisokban azonban régóta árnyaltabb a helyzet.

Az Aegonnál például az elsőbbségadás elmulasztása az első (ami az ORFK-nál második), majd a követési távolság be nem tartása következik, aztán a figyelmetlen irányváltoztatás, és negyedik helyen a gyorshajtás. A K&H-nál már a sebességhatárok negligálása az első, aztán az elsőbbségadás elmulasztása jön a sorban, a kanyarodási szabályok és a követési távolság be nem tartása, valamint a szabálytalan sávváltás a további sorrend.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban a kötelező és casco díjakat akár egyszerre is kiszámolhatja:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Nagyon pórul járhat idén, akinek még biztosítása sem volt
2022 augusztus 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Nagyon pórul járhat idén, akinek még biztosítása sem volt

Az idén nagyon pórul járhat, akinek még biztosítása sem volt. A kormány mellett a jegybank is figyeli majd, hogy mennyire gyorsak a biztosítók a kárügyintézésnél.

A történelmi léptékű aszály okozta károk kezelését nemcsak a kormányzat kezeli kiemelt figyelemmel, hanem most már a Magyar Nemzeti Bank is. Miután az augusztus 8-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletek egyike gyorsított kárfelmérést és kifizetést ír elő a biztosítók számára, a jegybank is bejelentette, hogy rendkívüli adatbekéréssel, ezt követően folyamatos heti adatszolgáltatással, szükség esetén pedig külön témavizsgálat megindításával tekinti át, hogy a hazai mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok eddigiekhez képest gyorsítottabb felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó friss előírásoknak.

Mivel a súlyosan csapadékhiányos időszak továbbra is folytatódik, ezért folyamatosan érkeznek a kárbejelentések is – ezek beérkezésére október vége a hivatalos határidő. Július közepén-végén az Index által megkeresett, az agrárbiztosítási piacon meghatározó három legnagyobb szereplő, az Allianz Hungária, a Groupama Biztosító és a Generali egyaránt arról számolt be, hogy folyamatosan érkeztek hozzájuk a kárbejelentések, és ennek nyomán folyamatos volt a kifizetés is. Az Allianzhoz és a Generalihoz is nagy számban érkeztek jég- és viharkár-bejelentések az őszi vetésű és tavaszi kultúrákra, túlnyomórészt a Dunántúlról. Utóbbinál megkeresésünkre úgy fogalmaztak, hogy a keleti régióban egyértelműen az aszály és a tűzkár pusztít. Az aszály többmegyényi területet érint, ez pedig a teljes biztosítási piacon több tízmilliárdos kárt okozhat majd.

Mindhárom cég arról számolt be, hogy bár évek óta egyre nagyobb károkat szenved el az agrárium az időjárás miatt, és az agrárkárenyhítési rendszer is a biztosításkötés felé tereli a gazdákat azzal, hogy akinek nincs szerződése, az az állami kárenyhítés felére jogosult, ha megfelel a kártérítési feltételeknek, mégis csak lassan nő a biztosított terület nagysága. Az évek óta 4-5 ezer növénybiztosítást kezelő Generali Biztosítónak lassú, de folyamatos a szerződésszám-bővülése, de arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon a különböző mezőgazdasági erőforrások egy jelentős része még mindig nem biztosított. Ha pedig szerződnek is a termelők, akkor a díjtámogatott konstrukciók iránt érdeklődnek, míg a piaci alapú agrárbiztosítások piaca és az így biztosításba vont terület nagysága stagnál.

A legpontosabb adatokat a Groupama adta: a cég közel 6 ezer termelővel kötött növénybiztosítást – ez 10-15 százalékos növekedést jelent a tavalyi szerződésszámhoz képest –, a biztosított terület pedig megközelíti a 450 ezer hektárt. A leginkább a jégesőtől félnek a gazdák, de egyre többen kötik a 8 kockázatra szóló, ún. „A” típusú csomagbiztosítást is. Július közepéig a Groupamához 1343 növénykár-bejelentés érkezett, a legtöbb kalászos gabonákra, kukoricára, napraforgóra, repcére és szójára szólóan. A bejelentett kárérték meghaladta a 2,2 milliárd forintot, de a biztosítónál arra számítottak, hogy az aszály miatt beérkező napi 30-40 új bejelentés feldolgozása után ennek a sokszorosára nő majd a kárérték és a kifizetés is.

Augusztus második hetére az Agrárminisztérium becslése szerint meghaladhatja az egymillió hektárt, a hazai szántóterület ötödét a gyakorlatilag kiszáradt termőterület. A kárértéket egyelőre szintén csak becsülni lehet: az már tudható, hogy a búza esetében legkevesebb 25 százalékos terméskiesést okozott a szárazság, de mostanra Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült a kukoricaállomány, és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság.

A friss kormányintézkedés szerint az aszály miatt kárt szenvedett kukorica és napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók a kárrendezési folyamat lezárulta előtt kárelőleget igényelhetnek, amelynek mértéke a növénybiztosítási szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítók felé.

A kárbejelentésnél fontos figyelembe veendő szempont, hogy az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként elérje a 80 százalékos kárátlagot. Egyéb esetben a gazdálkodó nem jogosult a kárelőlegre. A kárelőleget a biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetniük az érintett növénybiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak számára. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Ha ezen elszámolás eredményeként az érintett biztosítottat visszafizetési kötelezettség terheli, akkor e kötelezettségének a biztosító erre vonatkozó felhívásától számított 14 napon belül köteles eleget tenni.

A jegybank pedig vizsgálja majd, a mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok gyorsított felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó kormányzati elvárásnak. Maga az agrárbiztosítási piac egyébként a mintegy 10 éve elérhető állami díjtámogatás miatt egyre nagyobbra nő. Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) statisztikai adatai szerint 2021-ben a mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 22 milliárd forint, a kárkifizetés pedig 10,9 milliárd forint volt. Utóbbi közel 65 százalékos, ugrásszerű növekedést jelent az előző évi hasonló adathoz képest. A mezőgazdasági biztosításokon belül a gazdálkodók 19,2 milliárd forint növénybiztosítási díjat (ami 20 százaléknyi növekedés 2021-hez képest) fizettek be az itthon működő 3 agrárbiztosító, 1 fióktelep és számos biztosítóegyesület részére, amiből 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.

A mezőgazdasági biztosítások gerincét, az összes díjbevétel 87,1 százalékát tehát az aszálykárok mellett egyebek közt a fagyok, viharok stb. ellen is fedezetet nyújtó növénybiztosítások adják. A növénybiztosítások esetében tavaly a kárkifizetés 9,7 milliárd forintra rúgott (ami a 2020. évivel összevetve közel 64,4 százalékos bővülés). A biztosítási ágazat átlagos kárhányada így tavaly 50,5 százalékot tett ki.

Rekordveszteséget okoz az időjárás az agráriumnak

Júliusi becslések az akkori piaci árakkal számolva 400–1000 milliárd forintra tették a terméskiesés miatti veszteséget, és ebben a kertészet és szőlészet vagy az állattenyésztés kisült gyepek miatti veszteségei nem is szerepeltek, csak a főbb szántóföldi kultúráknál elszenvedett, aszály miatti veszteségek. Az idén bejelentett agrárkárok nagyságát azonban a nyár eleji dunántúli jégverések mellett a tűzesetek is növelik majd.

Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a kárenyhítési alapban e célra elkülönített összeg kevés lesz, és bár ez felülről nyitott alap, az Agrárminisztérium már júliusban megkezdte a lobbizást azért, hogy a költségvetési zárolások ellenére a kormány a jövő februári kárenyhítés-kifizetési időszakra biztosítsa a szükséges többletforrást.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Menekülés a céges autóktól – milyen buktatókat rejt a váltás?
2022 augusztus 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Menekülés a céges autóktól – milyen buktatókat rejt a váltás?

Magánszemélyeknek adnák át üzemeltetésre céges autójukat, zömében családi kisvállalkozások, hogy továbbra is az olcsóbb, hatósági áras üzemanyagból tankolhassanak. A váltáskor azonban jó tudni, hogy új kötelező – és akinek van – casco biztosítást kell kötni – figyelmeztet a CLB. A biztosítási alkusz szerint egy esetlegesen nagyobb üzemeltető váltási hullám újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányt generálhat.

A még létező kiskaput kihasználva egyre több kisvállalkozás tulajdonosa tervezi átadni, vagy már át is adta magánszemélynek – zömében családtagnak – a céges autót, hogy továbbra is a hatósági áras üzemanyagból tankolhasson. Ez a megoldás az eladásnál olcsóbb – sok lízingelt, részletre vásárolt jármű teljes árát idő előtt, egy összegben kell kifizetni – és gyorsabb is, hiszen ha hirtelen telítődik a piac, a túlkínálat miatt nem lehet gyorsan, jó árat kapni a kocsikért. Az eladott járművek után az átírási költséget is meg kell fizetni, az üzembentartó átvezetése viszont pár ezer forintba kerül. Érdemes azonban számolni és alaposan megfontolni, körüljárni a váltással járó körülményeket, egyebek között nem szabad megfeledkezni az új biztosításról sem – figyelmeztet Németh Péter.

Márpedig, a CLB kommunikációs igazgatója szerint sokan nem kalkulálnak azzal, hogy új kötelező, és akinek van,új casco biztosítást is kell kötni, ezúttal a magán üzembentartó nevére. Ez viszont meghatározza a majdani díjat is, hiszen az üzembentartó gépjárművezetői előélete, bonus-malusa is befolyásolja. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magánszemély által üzemeltetett céges autókra semmiféle költséget nem lehet elszámolni, ez pedig hatással lehet a lízingszerződés áfa tartalmára, alkatrészek árára és a szervizek díjára is – mondta a szakértő.

A CLB-nél úgy látják, hogy az üzembentartó váltás miatt annyi egy időben kötött új biztosítás lehet, amelynek összeérhet majd a „fordulója”, hogy ez a helyzet újabb évközi árversenyt, esetleg ismét kampányt generálhat. Németh Péter szerint szerződéskötés előtt – és később a kgfb-fordulókor is – érdemes tájékozódni az alkuszi portálokon, hogy melyik biztosítónál milyen díjakkal, kedvezményekkel lehet kalkulálni.

forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Számolja ki gépjárművére a biztosítók kötelező biztosítási díjait és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Rengeteg háztulaj járt pórul a nagy nyári viharok után: hiába volt biztosításuk, erre nincs kártérítés
2022 augusztus 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rengeteg háztulaj járt pórul a nagy nyári viharok után: hiába volt biztosításuk, erre nincs kártérítés

Jó dolog, ha saját nyaralónk van, de sok esetben nem gondolunk annak biztosítására. Pedig mivel nem lakunk ott állandóan, sokkal komolyabb költsége lehet mondjuk egy viharkárnak, ha az ingatlanunk nem volt megfelelően biztosítva - és sokan arra sem gondolnak, hányféle kár érheti a házat. Körképünkben a biztosítókat kérdeztük, mire köthetünk biztostást, és hogy a természettől vagy a bűnözőktől kell-e jobban tartani?

Sokan spórolnak valamicskét nyaralási költségeiken azzal, hogy a népszerű magyar üdülő- vagy nyaralóövezetekben saját ingatlannal rendelkeznek. Elnézve a szállásárakat, melyek már kezdenek visszatérni a járvány előtti szinthez, talán most jobban járnak az ilyen nyaralók tulajai, viszont ha nem biztosítják megfelelően, akkor sokkal mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mint hitték volna. Nem csak a betörések, hanem a fagykárok, vagy a nyári viharok is okozhatnak olyan súlyos károkat, amelyek biztosítás nélkül jelentős összeget húzhatnak ki a zsebükből.

A jelenlegi aszályos időjárás mellett talán már nem is emlékszünk rá, de az idei viharszezon is is igen csúnya károkat okozott országszerte - és nem kizárólag a mezőgazdaság szenvedte ezt meg, hanem azok is, akiknek nyaralójuk van valamelyik népszerű övezetben. A biztosítók statisztikáiból már a nyár elején megtudhattuk, hogy a kárkifizetések összege 3-4-szeresére emelkedtek, ez pedig nem kizárólag a viharokra, hanem a hőhullámokra is vonatkozik - arra pedig fel kell készülnünk, hogy a hőhullámok lassan normálisnak fognak számítani az időjárásban. Megkérdeztük a biztosítókat, mik a leggyakoribb károk, és hogy a nyaralótulajdonosoknak vajon a betörésektől, vagy a természet kénye-kedvétől kell-e jobban tartaniuk?

MABISZ: több a természeti kár, mint a betörés

A biztosítók adatai szerint a betörések okozta károk nem érik el az összes kárbejelentés tíz százalékát sem - tájékoztatta lapunkat Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A szakértő kiemelte, hogy a természeti károk miatt sokkal inkább kell most aggódniuk a háztulajdonosoknak - bár azt is hozzátette, hogy a nem megfelelően felkészített nyaralók sokkal jobban ki is vannak ennek téve.

Sokkal inkább jellemzőek a téli fagy, illetve a nyári viharszezon okozta károk. Míg például az állandóan lakott ingatlanoknál a káresetek mindössze 30-40 százaléka származik vízkárból, addig a nyaralók tekintetében ez az arány már a 90 százalékot is megközelíti, köszönhetően főként a nem megfelelő téliesítésnek

- írta Lambert Gábor a Pénzcentrum kérdésére. Kitért arra is, hogy mivel a nyaralókat jellegükből adódóan időszakosan használják az emberek, sokkal súlyosabb is lehet a kár, mint abban az ingatlanban, ahol a nyaralók tulajdonosai életvitelszerűen tartózkodnak. Ráadásul ezeknek a biztosítási díjai általában magasabbak is, hiszen nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Arra azonban érdemes általánosságban felhívni a figyelmet, hogy egy nyaraló esetében a tulajdonos csak adott időszakokban használja az ingatlant, ami az év fennmaradó részében üresen áll. Ezt nevezzük lakatlansági kockázatnak. A biztosítók a lakásbiztosításokhoz hasonló fedezetet kínálnak a nyaralókra (a nem állandóan lakott ingatlanokra) is. Figyelembe véve azonban ezen ingatlanok jellemzőit, ezek a biztosítások szolgáltatásaikban, illetve díjszabásukban eltérhetnek a sztenderd lakásbiztosításokétól. A biztosítás megkötése előtt így érdemes több ajánlatot is áttekinteni

- fejtette ki a MABISZ szakértője. Hozzátette azt is, hogy a magyar lakóingatlanoknak körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással, és ugyanekkora lehet az arány a nyaralóknál is. A viharkárokról nemrég bővebben írt a Pénzcentrum, ezt a cikket itt tudod elolvasni:

Medencére is köthetünk biztosítást

Mint a statisztikákból kiderül, a magyar lakóházak több mint egynegyede - ideértve a nyaralókat - semmilyen biztosítással nem rendelkezik. Erre viszont a lehető legtöbb ingatlantulajdonosnak szüksége lenne, ugyanis a helyreállítási kár a több millió forintot is elérheti - ha pedig nem volt biztosításunk, súlyos összegeket vehet ki a családi kasszából a helyreállítás költsége. Ráadásul a biztosítóknál ezerféle lehetőség van - mint azt az Allianztól megtudtuk.

A nyaralókra, hétvégi házakra is ugyanazok az otthonbiztosítás fedezetek terjednek ki, így biztosítható az épület, illetve vele együtt a hozzátartozó melléképületek, valamint az épített, szilárd falú medence is. Az épületre szóló biztosítási fedezet kiterjed az épülettartozékokra és épületberendezésekre is. Ugyanígy biztosíthatók a szerződésben érintett épületen, telken elhelyezett napkollektorok, napelemek, valamint a háztartási ingóságok is. Szabadban tárolt vagyontárgyként pedig biztosíthatók a kerti bútorok, gyerekjátékok, árnyékolók, grillsütők vagy akár egy mobil jakuzzi, kerti zuhany, esetleg a kerti öntözőrendszer

- írta lapunknak küldött válaszában az Allianz biztosító kommunikációs munkatársa. Megtudtuk persze azt is, melyek a leggyakoribb káresetek, kiemelve, hogy a nyaralók biztosítására ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint arra az épületre, ahol életvitelszerűen élünk.

A nyaralók jellege nem tér el az általános lakóépületekétől. A nyár folyamán a viharszezonnal összefüggő vihar és jégverés, a hirtelen lezúduló csapadék hatására beázás és felhőszakadás, illetve az elektromos készülékekre veszélyt jelentő villámcsapás okozta károk a legjellemzőbbek. A téli hónapokat megelőzően ajánlott a vízvezetékek víztelenítése, hogy megelőzzük a fűtetlen épületben az elfagyás okozta csőtörés károkat.

- írta az Allianz szakértője.

Nem pihennek a betörők

A Generalinál azt mondták kérdéseinkre, hogy bár igaz, hogy több a természeti kár, mint a betörés, azért a lakatlan ingatlanoknál fokozottan fennáll utóbbi veszélye. A betörések esetében pedig sok olyan költség merülhet fel utólag, amire szintén nem gondolunk előzetesen.

A betöréses lopás a lakatlan ingatlanok esetében érthetően gyakoribb, mint az állandóan lakott ingatlanok esetében. Ezzel összefüggésben épületkárok is felmerülhetnek, pl. az ajtók, ablakok felfeszítése esetében a tok körüli szigetelés, gipszkartonozás is sérülhet, illetve a vandalizmusból eredő károk is gyakoriak.

- írta válaszában a Generali kommunikációs osztálya. Hozzáfűzték azt is, hogy a díjak rendkívül változatosak, ugyanis gyakran különféle típusú és persze méretű házakra kötik meg.

A lakásbiztosítás átlagdíjunk 50e Ft, melyben családi házak és lakások is találhatóak. Nyaralók esetében a díj nagymértékben függ a nyaraló méretétől, felszereltségétől. A lakatlanság miatt viszont relatíve magasabbak a díjszorzók, így a díjak rendkívül volatilisek.

- tette hozzá a Generali.

Kisebb a betörés kárértéke

Némileg ellentmondva a MABISZ által megírt statisztikáknak, az Aegon biztosító a Pénzcentrummal azt közölte: betörések gyakrabban fordulnak elő a nyaralók esetében, természetesen azért, mert a bűnözők inkább a kevésbé és ritkábban lakott házakat szívesebben dézsmálják. Igaz ugyanakkor, hogy a kárérték kisebb szokott lenni, hiszen a nyaralókban a magyarok nagyobb értéket, vagy komolyabb összegű készpénzt nemigen szoktak tartani.

A leggyakoribb káresetek nyaralók esetében a csőtörésből eredő károk. Gyakori, hogy a nyaraló tulajdonosok hosszabb távollétük alatt sem zárják el a fő vízelzáró csapot, így a víz hosszú időn keresztül folyik ami akár több milliós anyagi kár kialakulásához vezethet. Téli időszakban különösen veszélyes ha nem történik meg a víztelenítés a nyaralókban, amely a vízvezeték elfagyásához vezethet. A betörések némileg többször fordulnak elő, hiszen a nyaralók hosszabb ideig üresen állnak. Az okozott károk viszont kisebbek, hiszen nagyobb értékeket általában nem tartanak az ügyfelek a nyaralókban. Ezeken kívül a viharok, a jégverés, az ablaküvegtörések szintén ugyanolyan gyakoriak, mint a lakóépületeknél.

- írta lapunknak az Aegon. Kitértek arra is, hogy náluk is népszerű a medencére kötött biztosítás, más egyebek mellett az emberek ezzel élnek leggyakrabban.

A nyaralókhoz kínált kiegészítő kockázatok azonosak a lakott épületével, de itt talán jellemzőbb a medencék biztosítására vonatkozó igény, a csőtörések alkalmával előforduló elfolyt víz értéknek megtérítésére vonatkozó igény és a szabadban tartott vagyontárgyak (pl. kerti bútorok, kerti gépek, stb.) biztosítása. Havi 2-3 ezer forint közötti összegért már tudnak olyan biztosítást vásárolni ügyfeleink, amely mellett nyugodtan alhatnak, hiszen egész évben korrekt fedezetet biztosít számukra.

- mondta a Pénzcentrum kérdésére az Aegon szakértője.

Mennyi az annyi?

A Groupama Biztosítónál fix díjkülönbséggel is szolgáltak: mint mondták, ezt szerződéskötéskor közlik is az ügyféllel, így ugyanis pontosan tudja, hogy mekkora összeggel számoljon. A kockázati tényezők miatt a nyaralónak használt ingatlan díja magasabb, mint az állandó jelleggel lakotté.

Az átlagdíj természetesen függ attól is, hogy milyen kiegészítő fedezeteket választ az ügyfél, illetve milyen az ingatlan (nagysága, felszereltsége, anyaga, műszaki kivitele) és a benne elhelyezett ingóság értéke, összetétele. Átlagosan kb. 20%-kal magasabb a biztosítási díj (szerződéskötéskor 40 eFt körüli) egy ugyan azon ingatlanhoz képest, amelyet az ügyfél állandó lakhatásra használ.

- válaszolták kérdésünkre a Groupamánál.

Összességében elmondható, hogy nyaralónk biztosításáról nem érdemes megfeledkezni, ugyanis kellemetlen, vagy nagyon drága leckékben lehet részünk, ha nem gondoskodunk egyre értékesebb ingatlanvagyonunkról. Persze ahogy minden pénzügyi döntés esetében, itt is rendkívül fontos, hogy körültekintően járjunk el, és a számunkra legjobb ajánlatot válasszuk.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban nem csak otthonára, hanem nyaralójára is kiszámolhatja a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Magyar otthonok ezreit vágja taccsra az ítéletidő: hiába a biztosítás, elúszhat a családi vagyon
2022 augusztus 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Magyar otthonok ezreit vágja taccsra az ítéletidő: hiába a biztosítás, elúszhat a családi vagyon

A hazai háztulajdonosoknak hosszú évek óta a viharok okozzák az egyik legnagyobb fejtörést. A biztosítók kifizetései is megerősítik, hogy brutális mennyiségű káreset történik ezekben a hónapokban. A viharos időn kívül azonban másféle veszélyhelyzeteket is teremthet az évről évre egyre szeszélyesebbé váló időjárás. A hőség például - bár csak áttételesen - de mind a vagyoni káresetek, mind pedig az egészségügyi problémák számát képest megdobni. Pénzcentrum most a legnagyobb hazai biztosítók segítségével térképezte fel, hogy mik a leggyakoribb nyári káresetek és hogy mennyire élték meg különlegesnek az idei nyarat az előző évek tapasztalataihoz képest.

Az állandóan váltakozó hidegfrontok és melegfrontok miatt az idei nyarat Magyarországon igen szeszélyes időjárás jellemezte. Májusban és júniusban a záporok és zivatarok tarolták le az ország egész területét, míg a júliust már inkább a tűző kánikula és az aszályokhoz is vezető szárazság jellemezte.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az időjárási szélsőségek a biztosítók már május végére 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, a kifizetések száma és összege pedig a nyár beköszöntével tovább növekedett.

Lakásbiztosítással egyébként a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, CASCO-t minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.

A megkötött biztosítások számát tekintve, az átlag több mint 3 biztosítással rendelkezik, ugyanakkor a férfiak, a 40-49 évesek, a vidéki városokban élők, a magasabb jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak több biztosítást kötnek az átlaghoz képest. Mindez örvendetesnek hangzik, azonban a biztosításuk megléte még nem feltétlen jelenti azt, hogy a szerződéssel rendelkező magyarok tisztában is lennének azzal, hogy milyen kárigények után és milyen körülmények között fizet a biztosító.

A tudatosság is hiányzik a biztosítások mögül

A hazai biztosítók általános tapasztalata ugyanis az, hogy a magyarok jelentős része még ma is úgy gondolja, hogy a lakásbiztosítások úgy működnek, hogyha egyszer megkötöttek egy szerződést onnantól máris biztonságban tudhatják ingóságukat. Ez pedig koránt sincs így, ezért az erre apelláló ügyfelek könnyen pórul járhatnak, ha nem járnak utána, pontosan mit is fedeznek a biztosításaik, illetve nem fordítanak időt rendszeresen azok rendezésére.

Sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti. Ez különösen gyakori probléma a mostani, magas infláció mellett. A szerződések ugyanis gyakran nem követték az ingatlan- és az alapanyagárak drasztikus növekedését. Ezen faktorok fontosságát persze az utóbbi két évben a koronavírus-járvány, majd (még inkább drasztikus mértékben) az orosz-ukrán háború is jócskán megnövelte. A finanszírozási feltételek ugyanis szigorodnak, az építőanyag pedig a szakértői becslések alapján 15-25 százalékkal is emelkedhet 2022-ben, emellett pedig az építőanyag hiány is tartó probléma lehet a háború elhúzódása miatt.

A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint is komoly probléma, hogy magyarok többsége nem fordít kellő figyelmet az általuk igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálására és optimalizálására, pedig a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozása fontos lenne, amellett, hogy a megelőzésre is figyelünk, erről korábbi cikkünkben már részletesebben is írtunk.

Az utasbiztosítási piac eközben az elmúlt két évben az utazási korlátozások és a pandémiától és a környezeti katasztrófáktól való félelmek hatásait nyögte. Emiatt a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint 2020-ban a megelőző év harmadára esett vissza a teljes piac díjbevétele valamint a szerződésszámok is.

Tavalytól kezdődően aztán valamekkora élékülést produkált a piac, de a pandémia előtti szinttől még mindig jócskán le van maradva. Idén az javíthat tovább a helyzeten, hogy a korábbi években csupán nagyjából a külföldre utazok fele kötött utasbiztosítást. Ez az arány mostani bizonytalan helyzetben jó eséllyel nagyot javult.

A Pénzcentrum most arra volt kíváncsi, hogy mik azok a káresemények, amikre ebben a rendkívüli évben kiemelten figyelni kell. Arról kérdeztük tehát a piac legfontosabb szereplőit, hogy mik a tipikus nyári kárigények az egyes biztosítások esetén, milyen tekintetben és mekkora mértékben változhatnak ezek idén a korábbi évekkel szemben, valamint arra is, hogy maga a kánikula mennyire vezethet káresetekhez.

Fokozódó problémát jelentenek a viharok és a jégverés

A nyári hónapokban jelentkező kárigények emelkedése két alapvető okra vezethető vissza. Az egyik, az utazásokkal összefüggő szolgáltatási igények, a másik pedig az időjárási tevékenységgel összefüggő kárigények növekedése – árulta el a Pénzcentrumnak a Groupama Biztosító.

Az utazásbiztosítások terhére jellemzően a külföldön bekövetkező betegségek, balesetek miatti kórházi költségekkel, valamint a poggyászkárok, a járatkésések, kimaradások miatti kárigényekkel jelentkeznek ügyfeleink. A klimatikus károk közül a vihar, felhőszakadás, a villámcsapás és a jégverés okozza a legnagyobb károkat. Egy-egy vihar esemény nem ritkán eléri az 1 milliárdos kárszükségletet – fejtették ki a biztosító szakértői.

A kiszámíthatatlanság erősödésére utal az is, hogy megjelentek az úgynevezett „dupla károk” is. Ezekben a szélsőséges esetekben olyan gyorsan érkezik másodszor is a természeti csapás – ami lehet vihar, jégeső vagy felhőszakadás –, hogy az adott térségben vagy településen még az előző hullám által okozott károkat sem volt idő helyreállítani, így még nagyobb károkat képes okozni az újabb hullám – mint például a Baranya megyei Sellye községben 2021 nyarán – írja az Utasbiztosító.

Az időjárási eseményekkel, főleg az extrém eseményekkel összefüggő károk kerülnek előtérbe ebben az időszakban. Sajnos egyre kiszámíthatatlanabb, hogy mikor és hol csapnak le a viharok: korábban jellemzően májustól augusztus végéig kellett számítani viharokra, felhőszakadásra, jégverésre, azonban az elmúlt években teljesen szokatlan időszakokban is történnek ilyen események – erősítik meg a Generali és a Genertel biztosító szakértői.

Két évvel ezelőtt például február közepén voltak komoly viharkárok, idén pedig már egész az év elején, január legvégén okozott jelentős károkat a viharos szél. Tavaly viszont egészen július közepéig alig voltak ilyen jellegű károk, majd másfél hónap alatt történt annyi időjárással kapcsolatos káresemény, mint szinte máskor egész évben. A már említett év eleji viharok során – ami két nap volt - megközelítőleg annyi viharkár kár keletkezett, mint eddig az idei nyáron, úgyhogy 2022 nyara ebből a szempontból sokkal nyugodtabb, mint mondjuk a tavalyi – ecsetelték a biztosítóktól.

Általában a nyári hónapokban a viharos szél okozza a legtöbb kárt, utána a jégverés, majd a villámcsapás. Ezt követi a felhőszakadás. Fontos kiemelni, hogy az elmúlt 1-2 évben jelentős kockázatot mutat a jégverés. A gépjárművekben soha nem látott, több milliárdos kárt okoztak pl. tavaly, de idén is igaz, hogy olyan helyekről is kaptunk bejelentéseket, ahol évtizedekig nem történt jégverés – figyelmeztet a Generali és a Genertel.

A gépjárműveket érintő károk között nyáron szezonálisabb a CASCO termékre jelentett jégverés és vihar által okozott károk. A lehulló jég mellett a vihar esetében a gépjárműre eső tárgyak – például faágak – okoznak károkat – árulta el ezzel kapcsolatban a versenytársak tapasztalatainak megerősítése mellett az Allianz, hozzátéve, hogy szezonális tapasztalataik alapján a nyári forróságban nem javasolt egy felforrósodott kipufogójú gépjárművel száraz, füves területen megállni, mert fennáll a gyulladás veszélye.

Valósággal tejelnek a biztosítók idén

A korábbi évekhez viszonyítva, az ingatlanok helyreállításával összefüggésben kifizetett összegekre nagyrészt az építőipari költségekben általánosan tapasztalható emelkedés van hatással, amely tendencia várhatóan fennmarad – állapította meg lapunknak az Allianz.

A károk darabszámában és a kifizetett károk tekintetében is a 2020-es évhez hasonlóan telik 2022 is. Míg 2021 csendesebb, nyugodtabb évnek tekinthető, az első féléves adatok összehasonlítása alapján, mind darabszámban, mind kifizetésben 15-20%-os emelkedést tapasztalunk – összegzett ezzel kapcsolatban az Aegon.

A Generali és a Genertel szakértői szerint két fontos tényező miatt emelkednek állandóan a károk után kifizetett összegek. Az egyik a viharok miatti jelentős kárdarabszám és kárkifizetés növekmény. Ahogy láttuk, ez attól függ, hogy mennyi az adott időszakban a vihar- jegyzik meg.

A másik pedig az infláció - folytatják, amely már az elmúlt években is, de idén különösen nagy hatást gyakorol a biztosítói ráfordításokra. Ezekben a Generalinál és a Genertelnél is 15-20%-os emelkedést tapasztaltak amely nagyrészt az anyag és alkatrészek árainak emelkedéséből, illetve a munkadíjak megugrásából fakad. De a szolgáltatások díja is meredeken emelkedik, illetve az euro árfolyam hatása is számottevő, csak úgy, mint a minimálbérek emelkedése.

Nagyon fontos kiemelni - írják, hogy a biztosítási szerződések aktualizálása ezért is rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen az épületek újjáépítési költségei, a berendezések pótlási értékei is annyira gyorsan emelkednek, hogy az aktuális biztosítási összegek nem mindig fedezik a helyreállítás, pótlás értékét, ezért az alulbiztosítottság elkerülése érdekében fontos aktualizálni, értékkövetni akár év közben is a szerződéseket – figyelmeztet a Generali és a Genertel Biztosító.

Az idei év tapasztalatai Groupama Biztosító szerint is jócskán eltérnek a tavalyitól. Adataik alapján egyértelműen látható, hogy az elmúlt három évben tendenciózusan, mintegy 34-35%-kal nőtt a viharok és felhőszakadások miatt bejelentett károk száma és összege. Hosszabb időszakra visszatekintve az is látható, hogy egyes években jelentős kiugrás figyelhető meg. Ennek elsődleges oka az, hogy nem csak lokális jelleggel jelentkeznek károk, hanem viszonylag rövid időszakon (egy héten) belül országos viszonylatban csapnak le a viharok. Ilyen kiugró év volt például 2016.

A kánikula és is a lehűlés is vezethet komoly károkhoz

Magyarországon is egyre melegebbek és egyre gyakrabban jelentkeznek hőhullámok. Bár a hőség közvetlenül nem tartozik a biztosítási események közé, de közvetetten hatással lehet a károk keletkezésére és mértékére is. A lakóépületekben például befolyásolhatja egyes tetőfedő, illetve szigetelő anyagok ellenálló képességét a viharokkal szemben, így a viharok még nagyobb károkat okozhatnak – árulták el a Groupama Biztosítótól.

A hőség sok esetben okozhat figyelmetlenséget, a szezonális balesetek – például vízi balesetek száma is változik ilyenkor, az idősebb korosztályt is jobban érinti a hőség, de ezekre nincsenek számszerű adataink – egészítik ki ezt tapasztalataikkal a Generali szakértői.

Az élet- és egészségbiztosítások esetében a magas hőmérséklet okozta egészségügyi panaszokból eredően növekedhetnek a szolgáltatási igények. A gépjármű-biztosítások terén maga a kánikula ugyan nem okoz biztosítási eseménynek megfelelő kárt, ugyanakkor a hőingadozás a gépjárművezetőket is megterheli, így fokozott figyelemre és több türelemre van szükség a balesetek elkerüléséhez – árulta el ugyanezzel kapcsolatban az Allianz.

Továbbra is a viharok okozzák a legtöbb kárt

A nyári időszakban továbbra a vihar, a felhőszakadás és a jégverés okozza a legtöbb kárt, erősítették meg a biztosítók a Pénzcentrumnak. Az Allianz kifejtése szerint a lakossági vagyonkárok között jellemzően:

  • a nagy sebességű szél vagy jégverés okozta tetőszerkezet-sérülések
  • a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékhoz köthető felhőszakadás és az ebből fakadó beázás jellegű károk;
  • a villámcsapások által okozott, elektromos készülékekben keletkezett túlfeszültségi károk

A gépjárműbiztosításokat illetően:

  • a CASCO termékre jelentett jégverés és vihar által okozott károk,
  • a lehulló jég mellett a vihar esetében a gépjárműre eső tárgyak – például faágak – okozta sérülések.

Az élet- és egészségbiztosítások tekintetében pedig a magas hőmérséklet okozta egészségügyi panaszokból eredő szolgáltatási igények a leggyakoribbak a nyáron.

A Groupama ezzel kapcsolatban azt is kiemeli, hogy bár a 2022-es évben jelentős jégverés érte Somogy és Tolna megyéket. Az épületek mellett a járművekben is jelentős károk keletkeztek. Ennek ellenére minden évben a viharok okozzák a legtöbb bejelentést is és a legnagyobb kárkifizetést is.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítási ajánlatok:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Kötelező: amiről nem biztos, hogy minden autós tud
2022 július 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező: amiről nem biztos, hogy minden autós tud

Nagyon komoly anyagi következményei lehetnek az üzembentartóra nézve, ha nincs kötelezője az adott autónak. Kötelezős kisokos.

Milyen következményei lehetnek annak, ha egy autón nincs érvényes kötelező felelősségbiztosítás - erre a kérdésre ad választ a DAS Jogvédelmi Biztosító szakértője.

Kell-e a csekk?

A gépjárművek csak úgy vehetnek részt a közúti forgalomban, ha érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötött rá az üzemben tartó és azt folyamatosan fenn is tartja. Az üzembentartónak tehát jogszabályi kötelezettsége a felelősségbiztosítási szerződés megkötése, egyben a fenntartása, mely az esedékes biztosítási díj megfizetésével történik. Mivel ezt egy közúti ellenőrzés során a hatóság ellenőrizheti is, ezért a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés hiánya, akár szabálysértési bírságot is vonhat maga után.

Egy-egy igazoltatásnál a jogosítvány és a forgalmi engedély kötelező kellék, ezeket mindig kérhetik az igazoltató rendőrök. Ugyanakkor a kötelező felelősségbiztosításra (kgfb) vonatkozó papírokra ez nem igaz. A kötelező biztosítás díját persze be kell fizetniük határidőre, de az erről szóló igazolást vagy a biztosítási kötvényt nem kell maguknál tartaniuk. A rendőrök elektronikusan ellenőrzik azt, hogy van-e "élő" biztosítás az adott járműre.

A kötelező díjnemfizetés esetén automatikusan megszűnik, ha a törvényben rögzített határidőn, azaz a díjfizetés esedékességétől számított 60 naptári napon belül az esedékes biztosítási díjat az üzembentartó nem fizeti ki a biztosítónak. Erről nem a biztosító dönt, hanem maga a törvény rendelkezik erről.

Mit kell tennie a biztosítónak?

Talán kevesebb autós tud arról, hogy a biztosítónak ilyenkor két esetben is kötelező tájékoztatást adnia. Ha a biztosítási díjfizetésnek az esedékessége már eltelt, akkor ettől az időponttól számított 30 napon belül felszólítást kell küldenie a biztosítónak a szerződő felé, mégpedig jeleznie kell a díjhátralékot, valamint azt, hogy a díjnemfizetésnek milyen következményei vannak.

A második esetben, pedig akkor köteles a biztosító tájékoztatást küldeni, amikor a szerződés már a 60. nap elteltével már megszűnt.

Lényeges elem, hogy a biztosítónak mindkét tájékoztatást írásban, igazolható módon kell a szerződő részére megküldenie. A DAS szakértője azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez gyakran elektronikus úton történik meg, mivel egyre jellemzőbb, hogy a szerződéskötéskor a felek az elektronikus kapcsolattartásban állapodtak meg. Sokan pedig azért nem szereznek tudomás a felszólításokról, mert elfelejtették, hogy a biztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatuk során – a díjkedvezmény érdekében – elektronikus kapcsolattartási formát választottak és a fiókjukat nem ellenőrizték.

Combos összeg

Abban az esetben, ha a szerződés az előbb ismertetett módon megszűnik, sajnos azzal kell számolnia az autósnak, hogy a biztosítási díjjal nem rendezett időszakra, mindaddig, amíg az új szerződés megkötésre nem kerül, a biztosító, úgynevezett fedezetlenségi díjat köteles beszedni.

Ez sajnos igen magas összeg is lehet, a személyautóknál - teljesítménytől függően - napi 600-1290 forint. Tehát egy hónap alatt 18-39 ezer forintos tartozás jöhet össze, ami elég lehet amúgy a biztosítási díjra.

Mi a helyzet,, ha kárt okoz kötelező nélküli autó?

Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 naptári napot, akkor a szerződőnek annyi könnyebbsége van, hogy részletfizetés engedélyezhető a számára. Ellenkező esetben a szerződőnek egy összegben kell a fedezetlenségi díjat is megfizetnie.

Ha az üzembentartó kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező járművel vesz részt a forgalomban és így kárt okoz, akkor joggal tarthat attól, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége, mely a Kártalanítási Számla terhére teljesített kifizetést a károsult részére, megtérítési, azaz úgynevezett regressz-igénnyel fog vele szemben élni. A másik következmény pedig a potenciális szabálysértési bírság.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki mennyiért köthetne kötelező biztosítás:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Döbbenet: már több mint 550 ezer hektáron jelentettek aszálykárt
2022 július 25.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Döbbenet: már több mint 550 ezer hektáron jelentettek aszálykárt

Egyeztetést folytattak az aszályhelyzet okozta károkról.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egyeztetést folytatott a hazánkban működő biztosítók képviselőivel annak érdekében, hogy az aszálykárt elszenvedett gazdák kártalanítása minél zökkenő mentesebben folyjon a jövőben.

Az Európai Unió területének csaknem felét történelmi léptékű aszály fenyegeti

Magyarországot ugyancsak sújtja ez az időjárási szélsőség: július közepére az 550 ezer hektárt is meghaladta az aszálykár bejelentéssel érintett területek nagysága. A következő hetekben további jelentős számú aszálybejelentés várható.

Elsősorban az ország keleti régióiban tapasztalható károk mértékére és a gazdák által bejelentett panaszokra tekintettel az agrártárca szakmai egyeztetésbe kezdett a biztosítók képviselőivel.

Az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda folytathassa a termelői munkát

Feldman Zsolt államtitkár kiemelte, hogy össztársadalmi érdek a jelenlegi, többszörösen válság sújtotta időszakban a gazdák megfelelő tájékoztatása mellett a minél hatékonyabb és gyorsabb kárrendezés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztosítók készüljenek fel megfelelő kárbecslői kapacitásokkal a bejelentések feldolgozására, hiszen a bejelentések eredményessége függ az időtényezőtől.

Hangsúlyozta, hogy különösen a hazai haszonállat állomány megfelelő takarmányozása érdekében a biztosítók engedjék lesilózni azt a kukoricát, amivel a gazdálkodó kármentést végezne. Az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda folytathassa a termelői munkát. A lakosság élelmiszerbiztonságának záloga ugyanis a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása - tette hozzá.

forrás: agroinform.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Akár rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon
2022 július 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Akár rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon

A viharszezon felén túljutva a biztosítók szempontjából az a nagy kérdés, hogy túllépik-e az idei négyhavi kárkifizetések a tavalyi, tíz éves rekordnak számító összeget is, elemezte a júniusi számlákat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A júniusi adatok szerint a társaságok ebben a hónapban 21 ezer bejelentés nyomán több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki lakásbiztosítási szerződések alapján, vagy tartalékoltak kifizetésekre. Leginkább a június 4-i, valamint a 8-10 közötti időjárás bizonyult katasztrófálisnak: vihar, szél, villám, villámcsapás másodlagos hatása, jég, tető beázása, felhőszakadás okozott károkat. A leginkább érintett városok és megyék köre igen széles: Budapest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Vas, Baranya, Somogy, Bács-Kiskun megyék mellett Körmend, Pécs, Dunakeszi, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Nagykáta, Kaposvár, Tóalmás, Újlengyes, Újhartyán, Császártöltés, Dusnok került hatványozottan az égiek célkeresztjébe.

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítették a 2,4 milliárd forintot, és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódtak. Tehát a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartunk.

Tavaly kivételével az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Az elmúlt évben viszont ebben a két hónapban mintegy húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a kárösszeg 2,1 milliárd forint környékén állt. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) A szezon végére azután mégis 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Ezzel, ha a káresetek számában nem is, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az elmúlt év, a 2010-es után a legdrágábbnak. Ha a félidős adatokból indulunk ki, az idei kárkifizetések akár meg is haladhatják a tavalyit – csak remélni lehet, hogy az elkövetkező két hónap időjárása kiegyensúlyozottabb lesz, mint az elmúlt esztendőben volt.

A mostanában egyre gyakoribb szupercellák egy-egy kisebb területen is nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Ráadásul egyre jobban érzékelhető kárrendezési tapasztalat, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A biztosítási adatok és a növekvő öszegű kárkifizetések értelmezésekor fontos adalék, hogy ezekben az összegzésekben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően már tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

forrás: mabisz.hu

CLB TIPP: A lakásbiztosítási ajánlatokat könnyedén megnézheti és összehasonlíthatja online kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Oldalak